A torinói ló

Sajnálom, de semmilyen művészi érték vagy gondolat sincs az időhúzásban. Nem éreztem magam közelebb a világhoz azzal, hogy vágás nélküli beállításokban egy ember öltözését nézzük 20 percig, háromszor egymás után. Ez a fajta aktívan hosztilis történet... Többmesélés nem érdekes számomra, csak idegenítő, és értem, hogy ez volt a cél, de a film nem jó médium ennek az érzésnek a bemutatására. Ez tipikusan az a dolog, ami egy élő színházban vagy performanszban még erősebb lenne, természetesen annak, aki egy ilyen dologra hajlandó. Szerintem, ez egy félrement üzenet, mintha egy képben akarnék átadni információt egy többlépcsős procedúráról. A kép nem ideális erre. Mert mi a történet itt? Egy ember és lánya a világ végén laknak, és végignézzük, ahogy a világuk elsötétül, és átveszi az uralmat a káosz, ahogy az élet repetitív jellege megfojtja a céltalan és vég nélküli valóságot. Ez nem egy érdekes történet, nincs min gondolkodni, nincs impulzus, nincs betekintés vagy megismerés. Nincs Sátántangóból ismert nonlineáris történetmesélés vagy változatos karakterek. Nem éreztem semmit, csak unalmat, mert a film nem adott semmit, amire reagálni tudnék, csak depressziót és nihilizmust. És tegyük a szívünkre a kezünket, a film által megjelenített érzések tényleg egyediek annyira, hogy több mint két órát rászánjunk?

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Tarr Béla. Valahányszor kiejtjük az idén tíz éve visszavonult rendező nevét a szánkon, mindig éles reakciókat vált ki a körülöttünk levőkből. Vannak, akiknek megyőződésük, hogy egy nézhetetlen, túlnyújtott filmeket készítő mizantróp öregemberről besz... Teljes kritika

Azért is jók az ilyen filmek, mert mindenkiből más reakciót vált ki. Én semmit nem tudtam róla mikor belekezdtem. De mindenkinek 10 perc alatt leesik, hogy itt nem fogunk se izgulni, se a hasunkat fogva nevetni, még csak világmegváltó szövegeket sem ... Többfog hallani( eltekintve azt a hosszú monológot), mert ennek nem ez a célja. Aki pedig ezeket várja el egy filmtől az még csak véletlenül se kezdjen bele. Időt kell hagyni neki, hogy teljesen megfogalmazhassuk a gondolatainkat róla. Én pár hónapja néztem meg, de még mindig előttem vannak a hosszasan elnyújtott jelenetek és a minden nap megismételt szituációk, amik a kilátástalan helyzetet és a élet folytonosságát jelenti nekem. De valaki lehet, hogy csak annyit lát, amint egy figura percekig halad a szekerével és semmi sem történik közben.

Háát.. az értelmezéséhez a filmnek még várok pár évet, nem biztos, hogy helyénvalólenne, meg ezek olyan filmek, hogy mindenkinek mást ad. Nekem egy rakás gondolat mellett , gyönyörű képeket, atmoszférát, kiváló zenét, egy sújos monológot a páleszos t... Többag-tól, meg még sok mindent adott a film. Tarr Béla-tól eddig a Werckmeister harmóniák-at láttam ami nem tetszett, viszont ez nagyon megfogott.