A pszichothrillerek dömpingje után, a megkésettség bélyegét magán viselve futott be A vér kötelez annak idején a mozikba. Miután az elődjei szinte minden sztorieshetőséget kipipáltak, Harold Becker rendezése kénytelen volt egy már kiaknázottra visszatérni, a "mi volna, ha a mostohaapám pszichopata lenne?" kérdést újból feltéve. A forgatókönyv határozottan úgy hat, mintha variáció lenne egy már kitárgyalt témára. A nézőpont ezúttal a vér szerinti atyáé, az egyetlené, aki hisz a fiának. Ebből adódóan mindenki más az ostoba és az inkompetens között mozog. Főképp a rendőrök, akik tisztázhatnák az ügyet egy gyors guglizással. Az alkotógárdára szerencsére ez nem érvényes, Harold Becker hozzáértő rendezéssel vezet végig a kiszámítható történeten. Technikailag a film szépen egyben van. A zene, a képi világ és a segítségükkel megteremtett feszültség a régi iskolát követő, szórakoztató eleggyé állnak össze. A vér kötelez másik alappillére a szereposztás. Travolta szimpatikus főhős, de megint a másik oldalnak, az inkább vígjátéki megmozdulásairól ismert Vince Vaughnnak jutott az igazán hálás szerep. A filmet a stúdió alaposan megvágta, ennek előnyeként lett annyira feszes, hogy ne ragadjon bele a sablonokba, amikkel persze él. A vér kötelez nem csinál titkot abból, hogy a járt utat követi. Aki megelégszik annyival, hogy a film a műfaji kötelezettségeit teljesítse, annak nem is okoz csalódást.
Nagyon de nagyon tudom mindenkinek ajánlani. Elég ütős szereplőkkel sikerült egy végig pörgős, érdekes történetet csinálni, nem akármilyen témában.
A film összbevétele 59 249 294 dollár volt (imdb.com).
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
