Hamupipőke

Hogy miért néztem meg számtalanszor már ezt a filmet? Nos, a titok nem valami varázslatról szól. És nem is arról, hogy ez a film jobb lenne az eddigi Hamupipőke-sztoriknál. Az ok ennél sokkal prózaibb. Egyszerűen imádom azt a bizonyos kék ruhát, a he... Többrceg daliás, és jópofa a tündérkeresztanya, és nem utolsósorban megmaradt a történet klasszikus fonala. Ilyen egyszerű. Amikor leültem megnézni, nem kerestem a filmben semmi extrát, csak ki akartam kapcsolni és jól szórakozni. És ez sikerült. A képi világa tetszetős, a szereplők szerethetőek (vagy épp túltoltan megmosolyogtatóak). A történet pedig megmaradt a maga klasszikus mivoltában. Nem tűztek bele manapság divatos ideológiákat... Meghagyták a történetet annak, ami. Egy klasszikus és varázslatos mesének. Érdemes megnézni, hiszen családi mozizásnak tökéletes választás. Szóval filmre fel, és jó szórakozást!

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Nagy reményekkel ültem le megnézni a legendás mese élőszereplős változatát, de hogy is mondjam; igazából nem okozott csalódást, de nem is volt az igazi. Bájos film persze, de mégsem adott olyan nagybetűs Hamupipőke-pillanatokat, mint a Disney későb... Teljes kritika

Kicsit jobbra számítottam. Az eredeti történetet feleleveníti, de sok volt benne a látványra való törekvés, mint nem egy kis színt adni a történetbe. Egyszer nézhető.

Én még jó mesefeldolgozást nem láttam. Szinte divat megfilmesíteni az egykor népszerű meséket. Itt sem láttam nagy csodást. Semmi újdonság vagy egyediség nem volt a filmben.

Hamupipőke történetéből azért nem volt olyan elképzelhetetlen az élőszereplős verzió, mint mondjuk A dzsungel könyvéből vagy Az oroszlánkirályból, de a technika fejlődése azért mindig tud újabb varázslatos dolgokat produkálni. Azoknak a filmeknek az ... Teljes kritika

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

A korábbi Disney-élőszereplősök egyik legszebben kivitelezett filmje ez. A 2010-es Alice Csodaországban többnyire sötétebb, itt-ott morbid hangulatba kapcsolt, a Demónáról tudjuk, hogy milyen, az sem feltétlenül a bájos oldalának köszönheti a sikerét... Több. Ennél viszont különösen nem voltak gondok az aranyosabb, szívhez szóló történetmesélés kivitelezésében. Még újrafeldolgozásként sem, ez áll mind közül összességében a lehető legközelebb az eredeti rajzfilmjéhez, és valahogy különösen tetszett. Végig őszinte, aranyos, bájos, szép a látványvilága, és a zene, dalbetétek is a helyükön vannak. Itt is utáltam a gonosz mostohát, mondjuk a színésznő itt egy kicsit túl merevnek tűnt ebben a szerepben. A Hamupipőke nevének eredete is rendben volt számomra, meg aranyos, ahogyan az egerekkel is milyen kedves. Egyébként tényleg áldásos az, ha valaki az élete során bátor és kedves. Lényegében ez segített neki abban, hogy a herceggel összejöjjön. Majd csaptak is hetedhét országra szóló esküvőt, lakodalmat, és boldogan éltek, míg meg nem haltak, meg persze élnek odaát. Imádom a happy endet még úgy is, hogy nagyjából tudom, mi lesz a vége, ez van. Kiszúrtam egyébként a stáblistán, hogy a gúnár-hintóst egy magyar férfi alakította, nevéből ítélve. :) Direkt mára időzítettem, hogy megnézzem a filmet, mert mostanában Disney-élőszereplős maratonon is vagyok, és pont ma lett 10 éve, hogy nálunk bemutatták. 10/10

Nagyon, nagyon nagyon látványosra sikeredett a Disney rajzfilm élőszereplős verziója. Tündököl akár egy ékkő nagyon jól játszottak a színekkel. A karakterek nem hazudtolják meg a rajzfilmből már jól ismert szereplőket. Sőt nagyon jól összehozták a ca... Többstingot. Egyetlen egy valami hiányzik a filmből és az a kicsi plusz amivel túl kellett volna szárnyalnia a mesét. Sajnos én nem találtam meg benne pedig nagyon akartam hogy legyen mert tényleg nagyon tetszett a film. Csak hát számtalanszor láttam mese formájában.

Nagyon unalmas volt, kész kínszenvedés volt végignézni. Igazából semmi újat nem mutatott, semmi csavar vagy valami ami miatt különbözne a mesétől. A látványvilágától sem voltam elájulva. A hercegtől meg egyenesen meg letett ijedni.

Ez a legjobb feldolgozás, amit valaha láttam! Nagyon szép a képivilága, bájos a humora és kiválóak a színészek is. Felnőttnek és gyermeknek is egyaránt kiváló kikapcsolódást nyújt.

Kellemes mesefilm, örültem, hogy megnéztem. A szereposztása is egész ó és a kosztümök lélegzet elállítóak. Az eredeti történethez szerencsére nem nagyon nyúltak.

A Hamupipőke történetet szeretem, izgatottan vártam, hogy mit fognak kihozni ebből az egészből. Számomra pozitív a végeredmény, kedves film lett. A jelmezek kifejezetten gyönyörűek.

Semmi újszerű nem volt benne, filmélményeim sorát nem gyarapította. Vártam már, hogy vége legyen. A herceg elképesztően öregnek tűnt, főleg Lily Jameshez képest.

Szerintem ez az eddigi legjobb feldolgozás. Az alap történet hellyel-közel maradt, bájos humora van, a képivilága elbűvölő, a színészek játéka kiváló!

Aranyos kis film,de azért kicsit többet vártam tőle. Igaz,hogy az eredeti Hamupipőke sztori már annyira ismert,hogy nem is lehetne túlságosan megdolgozni,azért láttam már jobb feldolgozásokat. A film vivőereje kétségtelenül az esztétitkai látványban ... Többés ezen belül is a tagadhatatlanul gyönyörű kosztümökben rejlik. Ezek a film nézése közben engem is kétségtelenül elbűvöltek,de más tekintetben nem érzékeltem kiemelkedést. Nyilván annak aki először néz Hamupipőkét—vagy legalábbis másodszor—teljes élményt nyújthat a sztori minden jelenetével együtt. Engem viszont például kifejezetten idegesítettek a film elején szereplő semmitmondóan és túlzottan cukormázas jelenetek Cinderella gyerekkoráról. Mindazonáltal Lily James kifejezetten jól teljesített a címszerepben és a többi színész alakítása is megállta a helyét. Kedvenc jelenetem az erdőben való találkozás volt amely szépen kibontotta a herceg és Hamupipőke között alakuló romantikát.Legalább nem kapkodták el a szerelmi szálat. A Demóna után a másodikként felújított élőszereplős klasszikusként pedig véglegesen utat nyitott az olyan további disneys sztárprodukcióknak,mint például a Szépség és a szörnyeteg Emma Watsonnal vagy a nemsokára mozikba kerülő Diótörő és Mary Poppins filmek. Végeredményben egy kellenes átmenetnek tekinthetjük a nálam elsőhelyet elfoglaló Demóna és a további hasonló ám ennél azért színvonalasabb alkotások között.