Polgárháború

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Elég beteg film. Nehezen indul be a cselekmény, Pókember csaját először meg sem ismertem. (Az idő vasfoga.) Maga az alapötlet nem lenne rossz. Csak a megvalósítás döcög.

A kislány, ahogy a felhúzhatós Kodakjával rohangál a katonák lábai között, hiteltelenné tette az amúgy nem rossz történetet.

Reméljük, hogy csak filmen történik meg, amilyen labilis szintre keveredett az USA mostanra. Az a rengeteg bevándorló és nép, akik ott élnek, alig tudja a kormány békében fenntartani az egész kreálmányát.

Borzasztóan emberi, ahogy ösztönlénnyé válik az ember egy igazi méltatlan vezetés alatt. Jól megmutatja, milyen alacsony tudatszinten mozog az emberiség. Lényegtelen, milyen ország, mivel szerintem a Földön bárhol játszódhatna.

Mondjuk eleve nonsense, hogy Kalifornia konfliktusban van Washingtonnal. Texas inkább egy jó lehetőség lehet az olaja miatt, még Amerikán belül is. De ezt hagyjuk. A szokványos road movie felépítés itt is nagyjából bejött. A karakterek vállalhatóak. A végén nem vágom Kirsten Dunst karakterének viselkedését, de valszeg a hiba bennem van. Bárhogy is, tetszik, hogy a sajtó szemszögéből mutatja be a sztorit, ami a valóságban nem egészen így működik, de a sűrítés megfelelő az ábrázoláshoz.

Ha a filmet egy szóval kellene jellemeznem, akkor az a semmilyen lenne. A karakterek közül a kislány karaktere és dagadt „öreg” még elmegy, de a főhősnő és a srác, az dögunalom. Irritálóan próbál PC lenni a film, és ezért semmilyen. Behoznak egy ázsi... Többait, csak legyen. Többször is mondják az öreg afroamerikainak, hogy azért nem tud futni, mert öreg. Nem, azért nem tud futni, mert akkora, mint egy Dormeo matrac. Jó lehetett volna, de a jó filmek már nem a megbolondult Amerikából jönnek.