Visszhangok

A Visszhangok című Netflix-minisorozat számomra kellemes meglepetés volt. Első ránézésre egy tipikus misztikus thrillernek indul, de hamar kiderül, hogy sokkal inkább egy pszichológiai történet, ahol nem az akció, hanem a titkok és a karakterek viszik előre a cselekményt. A sorozat végig fenntart egy furcsa, nyugtalanító hangulatot, ami miatt szinte automatikusan indítja az ember a következő részt. A történet alapötlete kifejezetten zseniális. Ritka az olyan sorozat, ahol az író ennyire tudatosan játszik a nézővel: folyamatosan gondolkodásra késztet, miközben egy pillanatra sem válik unalmassá. Érezhetően nagyon jól megírt forgatókönyv, és többször is azt éreztem, hogy az alkotó előtt bizony le a kalappal. Ugyanakkor néhol kissé lassabb a tempó, és akadnak részek, ahol jobban is ki lehetett volna bontani bizonyos elemeket. Ennek ellenére végig érdekes maradt, és egyáltalán nem bántam meg, hogy megnéztem. Összességében egy hangulatos, gondolkodtató thriller, amely inkább a feszültségre és a karakterekre épít, mint a látványos jelenetekre. Nem hibátlan, de a történet ötletessége és a főszereplő kiemelkedő alakítása bőven az átlag fölé emeli. Értékelésem: 8/10

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

KONKRÉT SPOILEREK!!! *** Kiemelem az egyetlen pozitívumát a sorozatnak: nem egy sokadik skizofrén-sztori. Bár a helycserés történetekkel is Dunát lehet rekeszteni :) És ennyi... A főszereplő(i)nk gyenge, faarcú, mint Bella a farkasemberes baromságban... Teljes kritika

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

A sorozat egy ikerpárról szól, akik teljesen hasonlítanak egymáshoz, és évente életet cserélnek. Már ezen nálam is megbukik a történet, hiszen attól, hogy két ember ugyanúgy néz ki, még két teljesen külön személyiség. Ne mondja nekem senki, hogy nem veszik észre a férjek meg a közeli emberek, hogy évente megváltozik a másik ember. Na jó, vonatkoztassunk el ettől, az egyik iker eltűnik, és elindul a nyomozás, hogy mi történhetett. Itt pedig megint túlbonyolítják a dolgot, ha le akart lépni a csaj, ennél könnyebben is megtehette volna. Miért nem várta meg, amíg életet cserélnek, és a gazdagabb férjétől szedi ki a pénzt? Egyszerűbb lett volna, mint az amúgy is a szakadék szélén álló farmot még rosszabb helyzetbe hozni a lovak elengedésével. Na és akkor ott a seriff. Egyszerűen rossz látni, ránézni. Hogy lehet egyáltalán színész, aki így néz ki? Nem tudom, hogy mi volt a szándékuk, lehet, hogy valakinek a valakije a nő... Végignéztem a részeket, mert érdekelt, de nem mondanám, hogy jó sorozat, túl sok benne a nem hihető dolog. Az egyik iker egy dilis, labilis személyiség, a másik meg teljesen alárendeli magát neki, azt csinálja, amit az elmebeteg testvére kitalál. Aki azért lett ilyen, mert egy gyermekkori trauma érte. Nagyon sok sebből vérzik a cselekmény.

A történet szerint egy egypetéjű ikerpár először ártatlan, később vérre menő játékát kísérhetjük nyomon. A két nő évente férjet és gyermeket is cserél, majd élik egymás életét. Egy online naplóban kommunikálnak egymással, életük minden mozzanatát megosztják a másikkal. Egy nap azonban egyikük eltűnik. Aztán szép lassan beindul a sorozat, és bizony figyelni kell, hogy éppen ki kicsoda. Egyre több kérdés vetődik fel, és ahogy egyre mélyebben belelátunk az ikerpár kapcsolatába, bizony érezni lehet, hogy valami nagyon nincs rendben velük. Szerintem összességében egyben van a széria, a színészek is hozzák magukat, és csavaros a történet is. A felsoroltak miatt pedig mindenképp érdemes tenni vele egy próbát.