Fifti-fifti (2011)

Nagyon bírom Joseph Gordon-Levitt munkásságát, ez a film egy jobbfajta "rákos-megbetegedéses" történet lett, ami közben, míg azért szomorú is, de nem vágom fel az ereimet. Több ismerősömnek is ajánlottam már.

Örültem, hogy Seth Rogen végre kicsit komolyabb arcát is megmutatta. Szívszorító a története, de örülök hogy a vége azért happy end lett.

Nagyon szeretem ezt a filmet. Méghozzá azért, mert ez végre nem egy olyan film, amely ugyan egy nagyon komoly és kemény témával foglalkozik, de nem az a legfontosabb, hogy végtelenül megsajnáljuk szegény szereplőt, s végigbőgjük az egész filmet. Persze kellően komoly, de nem fukarkodik a humorral, a vidámsággal. Véleményem szerint a film címe pont az életet helyezi középponta. Az, hogy még ha rákos is az ember, az életben akkor is 50% az esély arra, hogy életben maradsz.

Szimpatikus egy alkotás, ez a legjobb jelző erre a filmben. Nem egy filmtörténeti mérföldkő, de a legjobb, hogy az alkotók nem is akartak semmi ilyesmit, csak el akartak mesélni egy kicsit sírós, kicsit nevetős történetet, ezért maximális tisztelet, kevesen merik ezt így bevállalni.

Többnyire édes film sok humoros jelenettel, ami jól ábrázol egy hiteles barátságot. Van benne pár erősebb jelenet, de azonkívül úgy szórakoztat, hogy közben tanít is.