Loving

A „Loving” (Szeretet) egy szűkszavú, elszánt, fehér férfi és egy sebezhető, de reménykedő fekete nő szerelmi története. Nem egy harcos, dacos házaspár portréja, ez a film maga a házasság története egy mélyen szerelmes párról, akik szeretnének együtt ... Többélni szülőföldjükön, ám a fajok közötti, házasságot tiltó virginiai törvények ezt nem engedélyezik. A film nem egy érzelmi tűzijáték, stílusa inkább egy ünnepi csillagszóró, szerényen és váratlan mély szépségekkel a 60-as évek világában. A felháborító igazságtalanságok ellenére a házaspár kényelmes nyugalma, életmódja olyan szívhez szóló, hogy engem is visszahúzott, a csodálatos rendezés, a film hangneme a néző lelki nyugalmát végig felügyeli, miközben erőteljesen gyakorol bírálatot az elképesztő törvénytelenségről. A megható történet, a kifinomult szereplőgárda és a megszelídített történetmesélés eredménye egy kiváló moziélmény!

Megdöbbentő, hogy az űrkutatás kezdetén ilyen törvények uralkodtak Virginia államban. Egy fehér-színes bőrű egymást nagyon szerető házaspár szörnyű viszontagságainak a története. Mi köze van az államnak ahhoz, hogy szeretik egymást, kitartanak egymás... Több mellett?! Érdekes tematika, de a megvalósítás eléggé alacsony színvonalú. Nekem a hosszúságával is volt bajom, meg a sors kegyetlenségével, hogy miután győztek, rá hét évvel egy ittas vezető hibájából Richard meghalt, árván hagyva a feleségét és a három gyerekét, akiket az alkotmányellenes törvény fattyúknak nevezett. A női főszereplő, Ruth Negga Oscar jelölésig vitte, de nem nyert.

Borzasztó, hogy „bűn” szeretni valakit, csak mert más a bőrszíne, és ezáltal menekülés, ellehetetlenítés az életük az embereknek... mert számomra nem színben és hovatartozásban mérettetik az EMBER! Mindenkit emberként kéne kezelni (még ma is), ne ped... Többig a gyűlölet éltessen senkit se, csak mert más és más. Ezt sose fogom megérteni... nagyon szomorú vagyok, amikor ilyen témájú filmeket látok. Megdöbbent, hogy még ma is, a 21. században is rettegnie kell embereknek... A színészi alakítások szuperek, lassan építkezik a story... talán nem is baj.

Komoly es igenyes film Amerika tortenelmebol arrol, hogy micsoda gyalazatos igazsagtalansagokat engedtek meg maguknak meg a 20. szazad kozepe utan is. Lassu, nehez es csendes film, ahogy a temaja, a rasszizmus es a diszkriminacio is az. En mindenkinek ajanlom, aki egy kicsit is fogekonyabb a gondolkodasra :)

Színészileg nagyon értékes teljesítményeket mutat föl. Noha Edgerton nem egy különlegesen nagy tehetség , ebben a szerepben nagyot alakított. A parteneréről nem is szólva.

Az ilyen filmet sajnos nem bírom megnézni. Nem, mert rettentően bosszant amikor bőrszín, illetve egyéb hovatartozás miatt alázzák meg az embereket. Dühít, hogy a társadalmunk ilyen primitív volt, sőt van ahol most is az. Szóval... ezt a filmet nem nézem meg, noha jó, hogy ilyen filmek is készülnek.