Talán a negyedik Mátrix film nem több puszta provokációnál, amiért az ezredforduló környéki egzisztencialista törekvéseink során hamis értékeket tettünk magunkévá. Több
Szépen mutatja a film kudarcát az utolsó, epilógusként szolgáló jelenet, és benne az Elemző karaktere: a még legtöbb újdonságot és eredeti gondolatot szállító, a sztori során végig még úgy-ahogy működő figura egy teljesen infantilis keménykedés alanya lesz, ahol jól megmondják neki, és jól szájba rúgják. Több
Nem azonnal felejti el az ember, de nem szívesen emlékszik rá. Hardcore rajongóknak kifejezetten nem ajánlom, a többieknek csak úgy szimplán nem, hacsak nem úgy, hogy félidőben csupa pozitív élménnyel eltelve, elégedetten kisétálunk a moziból. Több
A Mátrix negyedik része egy nem várt folytatás bravúros megvalósítása, ami nemcsak szinte tökéletesen illeszkedik a korábbi filmekhez, de önreflexiója miatt meg is újítja a Mátrix világát. Bátor és határátlépő, csakúgy, mint az első rész volt. Több
Megtekintés: Az igazi Mátrix rajongókat az ember meg sem próbálja lebeszélni erről a moziról és nekem az egyébként is csak ritka esetekben szokásom. Azonban arról nem vagyok meggyőződve, hogy szükség volt erre a folytatásra, ebben a formában. Több
A test megreped, a kegyelmet nem ismerő víz pedig utat tör magának, hogy előbb-utóbb a mélybe rántsa a törékeny lélekvesztőt, olyan mélyre, ahol már – remélhetőleg – senki és semmi nem képes majd új életet lehelni bele. Neo és Trinity talán egy új esélyt kaptak. Mi nézők pedig a bizonyosságot, hogy a Mátrix tizennyolc évvel ezelőtt véget ért… és ez így volt helyes. Több
A H. R. Giger biomechanikus rémálomképeit megidéző világ merészen nyúlt egzisztenciális kérdésekhez és a virtuális valósághoz fűződő viszonyunk bátor, önreflexív társadalomkritikája volt. De volt értelme újra feltépni a valóságra nyíló sebeket? Spoileres kritika. Több
