Nem férek a bőrödbe

Most néztem meg a Nem férek a bőrödbe című filmet (Freaky Friday), és be kell vallanom, számomra nagyon szórakoztató volt. A film egy klasszikus testcsere-sztori – anya és lánya egy rejtélyes kínai varázslat révén egymás testében ébrednek, és ezzel kezdetét veszi a káosz. Jamie Lee Curtis, aki az anyát, Tess Colemant alakítja, zseniálisan hozza a tinédzser lánya bőrébe kényszerült, kétségbeesett, de egyre empatikusabb anyát. Lindsay Lohan, mint a lázadó tini, Anna, ő is remekül eljátssza az „anyává változott kamaszt”, tele humorral, grimaszokkal és igazi lendülettel. A történet nem túl bonyolult, ami egyáltalán nem zavaró. Könnyed, vicces, néhol kiszámítható, és még egy kis tanulságot is rejt. A szülő-gyerek közötti meg nem értésről szól, de nem akar túlságosan mélyre ásni, inkább nevetve mutatja meg, hogy a másik bőrébe bújni néha tényleg segíthet jobban megérteni egymást. A zene is feldobja a filmet, pl. az a jelenet, amikor Anna gitározik a koncerten, az nagyon menő! A mellékszereplők is hozzák a magukét, különösen Mark Harmon, mint az anya vőlegénye, aki igazi „jófej mostoha” típus. A film nem váltja meg a világot, de egy fáradt nap után tökéletes választás. A mozikban most már lehet látni a folytatást. Kíváncsian várom. Biztos, hogy meg fogom nézni.

Kellemes kis vígjáték, még Lindsay Lohan balhés korszaka előttről. Jamie Lee Curtis-szel tökéletes összhangban alkották meg a testet cserélő anyát és lányát. Erről a témáról már sok film született, s általában mindegyik ugyanazt az utat járja be. Van... Több egy folyton vitatkozó páros, akik egymás bőrébe bújva, a történet végére már egészen más szemmel tudnak tekinteni egymásra, s a végére teljes lesz az összhang. Ebben a filmben is ezt láthatjuk, de közben azért kapunk egy pár szórakoztató jelenetet rocksztárként nyomuló Jamie Lee Curtis-szel és anyáskodó Lindsay Lohan-nel. Curtisnek sikerült elérnie, hogy az anya részei sokkal jobban szórakoztattak, amikor a könyvbemutatón parádézik, az valami szenzációs, meg aztán a beszólásai se semmik. Egész jó kis film, fülbemászó csajszis punkos dalokkal!

Amolyan teljesen átlagos aranyos és szórakoztató film. Persze, mint minden ilyen film, igyekszik nagy gondolatiságot adni a történetnek, de valahogy mindig elsikkad ez az üzenet, és marad a lájtos kikapcs és szórakozás. Itt sincs ez másként, de most ... Többúgy őszintén, bánjuk mi ezt? Szerintem nem. Egy ilyen filmhez azért ülünk le, hogy kikapcsolódjunk, elzárjuk magunkat egy kicsit a hétköznapi infócunamiktól és a jövő rejtélyeitől. Tudjuk már akkor, amikor leülünk megnézni, hogy mi fog a filmben történni, és tudjuk a végkifejletet is. Tehát, ha magvas tartalomra vágysz, ez a film nem nyújtja majd ezt. Szórakozásnak viszont pont jó. Szóval, filmre fel, és jó szórakozást!

Nem értem magam, miért adok egyáltalán pontot a filmre, talán Schwarz Manó unokájára tekintettel, de valójában nem értem az egészet, hogy hogyan lehetett ez valaha sikeres? A rendkívül elcsépelt testcserés vígjátékok közül ez talán a legalja, amit láttam. Lohan rejtély, hogy miért lett népszerű, ez valami amerikai titok, ebben a filmben mint serdületlen *csa egészen agyrepesztően zavaró a jelenléte. Jamie Lee Curtis ki tudja, mit érezhetett, miért kényszerült erre a munkára, nem is akarom tudni. Elképesztő, brutális hulladék.