Kézdy György (szül. Krausz György) 1936. február 14-én született Budapesten, zsidó családban. Édesapjának varrógép-, gramofon- és hanglemezüzlete volt; a második világháború alatt munkaszolgálatra vitték, de nem tért haza. Édesanyja egyedül nevelte fel őt és húgát. 1954-ben érettségizett a Madách Gimnáziumban, ahol tagja volt az iskolai színjátszó csoportnak. Érettségi után könyvkötészetet tanult, majd harmadszorra sikerült felvételt nyernie a Színház- és... TöbbKézdy György (szül. Krausz György) 1936. február 14-én született Budapesten, zsidó családban. Édesapjának varrógép-, gramofon- és hanglemezüzlete volt; a második világháború alatt munkaszolgálatra vitték, de nem tért haza. Édesanyja egyedül nevelte fel őt és húgát. 1954-ben érettségizett a Madách Gimnáziumban, ahol tagja volt az iskolai színjátszó csoportnak. Érettségi után könyvkötészetet tanult, majd harmadszorra sikerült felvételt nyernie a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, melyet 1962-ben végzett el. Várkonyi Zoltán osztályába járt. Pályája elején módosította nevét Kézdy-re. A debreceni Csokonai Nemzeti Színház szerződtette le, majd 1967-ben átigazolt a Pécsi Nemzeti Színházhoz. 1977-től két éven át a kecskeméti Katona József Színház társulatát erősítette, de vendégszerepelt a Játékszínben is. 1987-től a szolnoki Szigligeti Színház tagja, majd 1993-tól a Veszprémi Petőfi Színház társulatánál tevékenykedett. Ezt követően haláláig szabadfoglalkozású művészként dolgozott. Számos színpadi előadásban részt vett: William Shakespeare: A makrancos hölgy (Hortensio), Rómeó és Júlia ( Lőrinc barát), Ahogy tetszik (Jaques), Csehov: Sirály (Medvegyenko), G. B. Shaw: Szent Johanna (Martin Ladvenu), Agatha Christie: Tíz kicsi néger (Wargrawe ügyész), Déry–Presser–Adamis: Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról (Bill). Első játékfilmjei közé tartozik a Bogáncs (1957), az Eszpresszóban (1958), A Hetedik napon (1959) és a Játék (1959). Egy epizódszerep erejéig feltűnt a Borsban (1968) is. Kállai Ferenc és Őze Lajos mellett szerepelt Bacsó Péter legendás filmjében, A tanúban (1969). A Nagyfőnök szerepét kapta meg a Defekt (1976) című krimiben, majd A korona aranyból van (1978) és A nagyenyedi két fűzfa (1978) alkotásokban is felbukkant. Legendás filmszerepei közé tartozik Virágh doktor karakterének megformálása a Szomszédok (1988) című tévésorozatban. partnere a Kard és kocka (1985) tévéjátékban, míg az (1998) című rajzfilmben az ő hangján szólal meg Napóleon, a galamb. Az utóbbi években szerepelt a RECYCLed/Pro-Reo-Neo (2004) és a Konyec - Az utolsó csekk a pohárban (2007) című alkotásokban. 2013. február 8-án hunyt el.
(erare)