Az egyik legjelentősebb magyar operatőr 1902. december 21-én született, Budapesten. A film iránti érdeklődése már korán megnyilatkozott, 1916-tól a Kinoriport cégnél dolgozott laboránsként. Ezt követően kitanulta az operatőri szakmát, eleinte Bécsi József mellett tevékenykedett mint segédoperatőr, majd 1919-től önállósodott. Ekkor készítette el az első filmjeit is (A lélekidomár, Twist Olivér). Egy évtizeddel később már a Hunnia Filmgyár alkalmazásában állt, és szinte megszámlálhatatlan filmet... Több
Az egyik legjelentősebb magyar operatőr 1902. december 21-én született, Budapesten. A film iránti érdeklődése már korán megnyilatkozott, 1916-tól a Kinoriport cégnél dolgozott laboránsként. Ezt követően kitanulta az operatőri szakmát, eleinte Bécsi József mellett tevékenykedett mint segédoperatőr, majd 1919-től önállósodott. Ekkor készítette el az első filmjeit is (A lélekidomár, Twist Olivér). Egy évtizeddel később már a Hunnia Filmgyár alkalmazásában állt, és szinte megszámlálhatatlan filmet fényképezett majdnem három évtized alatt. Ő volt az első magyar hangosfilm, A kék bálvány operatőre, s ezt követően szinte minden fontosabb film stáblistáján olvashatták a nézők a nevét (Hyppolit, a lakáj, Ez a villa eladó, Uz Bence, Semmelweis, Dankó Pista, Kalotaszegi Madonna, hogy csak néhány filmcímet említsünk), de kisebb produkcióknál is közreműködött. 1945 után nem tört ketté a karrierje (noha nem vették jó néven, hogy 1944-ben elfogadta a Nemzetvédelmi Keresztet), ő fényképezte a második világháború utáni első magyar játékfilmet, A tanítónőt is. Olyan, ma is ismert és népszerű alkotások őrzik a működését, mint a Mágnás Miska, a Janika, az Erkel, az Én és a nagyapám vagy a Dollárpapa. 1952-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1953-ban érdemes művészi címet kapott, 1955-ben Kossuth-díjat. Tragikusan fiatalon hunyt el 1958. október 23-án, a szülővárosában.
(Filmbarbár)
