Kerényi Zoltán vágó, rendezőasszisztens és rendező 1909. június 21-én született Budapesten. Az édesapja zenész volt, így ő maga is a Zeneakadémiára járt (trombitálni és ütősökön játszani tanult). Az Operaháznál helyezkedett el zenekari tagként, ahol esténként játszott, míg nappal a filmgyárban dolgozott ügyelőként.
A 30-as évek végétől a filmszakmában működött, vágóként több mint száz produkció elkészítésében közreműködött a 60-as... Több
Kerényi Zoltán vágó, rendezőasszisztens és rendező 1909. június 21-én született Budapesten. Az édesapja zenész volt, így ő maga is a Zeneakadémiára járt (trombitálni és ütősökön játszani tanult). Az Operaháznál helyezkedett el zenekari tagként, ahol esténként játszott, míg nappal a filmgyárban dolgozott ügyelőként.
A 30-as évek végétől a filmszakmában működött, vágóként több mint száz produkció elkészítésében közreműködött a 60-as évek végéig. A 40-es évek első felében rendezőasszisztensként három film fűződött a nevéhez: Rákóczi nótája (1943); Fény és árnyék (1943); Madách - Egy ember tragédiája (1944). Ebben az évtizedben néhány filmet rendezett is; két rövidfilmet – Két vonat között (1944), Budapest újra él és dolgozik (1947) –, illetve két játékfilmet – Szerelmes szívek (Örök melódiák c. epizód, 1944), Könnyű múzsa (1947) – forgatott.
A második világháború előtt volt egy saját jazz-zenekara. 1947-ben a Független Film Kft. egyik társtulajdonosa volt. Későbbi életútjáról keveset tudunk; 1971. május 11-én halt meg Budapesten.
(Filmbarbár)