Steven Seagal első és egyben utolsó rendezése, ami azért valljuk be, nem volt egy nagy durranás. Mr. Seagal csillaga lassan, de biztosan leáldozóban volt, pontosan amiatt, hogy nem tudott megújulni, és sablonos lett minden szempontból. A Lángoló jég egy öko-thriller, ami egyfajta tisztelgés is az őslakosok felé. Plusz rámutat a környezetszennyezés mértékére, és a természet fokozott védelmére buzdít. Maga a sztori a szokásos Seagal történet.
Jók és gonoszak harca, ahol mindig Seagal győz, mindenkit eltaposva. Kellemes meglepetés Ric Waite operatőri munkája, aki szép képekkel operált végig a filmben. Jók a harci jelenetek is, plusz az alaszkai táj csodálatos szépsége is lenyűgöző. Ami külön tetszett, az a remek színészi gárda, amit Seagal összeverbuvált, gondolok itt a Jasu szerepét játszó Joan Chenre, az univerzális Michael Caine-re és Billy Bob Thortonra. Mondjuk az egyik állandó gonosz, de mégis kedvenc karakterem, a Stone szerepét remekül eljátszó R. Lee Ermey, akire az egyenruhás szerepeket is szinte rászabták.
A sztoriról egy pár szót: Taft (Steven Seagal) egy Alaszkában dolgozó olajtűz specialista, aki éppen egy olajfinomítóban kitört tüzet olt el sikerrel. A sikeres művelet után beszél idős kollégájával, Hugh-gal (Richard Hamilton), aki a vállalatot tette felelőssé a tűzért. A két férfi elkezd vizsgálódni, és lám a papírok, dokumentumok, és a cég számítógépén is találnak visszaélésre utaló nyomokat. De ekkor már a cég igazgatójának is feltűnő lesz a két férfi nyomozása, és kezd bepánikolni. Ezért felbérel két bérgyilkost, MacGrudert (John C. McGinley) és Ottót (Sven-Ole Thorsen), hogy intézzék el Taftot és Hugh-ot. Hugh-ot megkínozzák és megölik, Taftot pedig felrobbantják.
Jennings igazgató látni akarja Taft holttestét, de sehol nem találják, és a film itt kezd igazán érdekes lenni. Akár még ütős is lehetne, de sajnos nem az. Tompa és erőtlen, valahogy olyan amatőr jellege van az egésznek. A rendezés és a színészek sem teljesítenek igazán jól, persze erről a rossz forgatókönyv (Ed Horowitz, Robin U. Russin) és írói is tehetnek. Pedig minden adva volt egy jó kis akcióthrillerhez. Gyönyörű helyszín, remek színészek. És mégis, valamiért nem lett belőle jó film. Arany Málna-díjra is jelölték, ráadásul hat kategóriában. Plusz Seagal el is nyerte a legrosszabb rendező kategóriában. Ami külön borzalmas volt, az a kimaszkolt, kisminkelt Michael Caine, szinte üvöltött róla a természetellenesség. A film bevétele el sem érte a ráfordított összeget sem, kb. 10 millió dolcsi bukta volt. Hát nem is csodálom, hogy Seagal nem nagyon akart ezekután filmet rendezni.
Mindegy is, mivel én kicsit mazochista (is) vagyok, már láttam a filmet vagy 4-5 alkalommal, és sohasem kapcsolom ki. Jól is van az, kinézek az ablakom, gyönyörű idő van. De nézzed már, valaki eldobja a szemetét! "Helló öreg, nagyon gyorsan kapd fel, mert farba rúglak..." – Seagal után szabadon. Erre jók a filmek, megnézek egy akciófilmet, egyből átváltozom szuperhőssé. Csak nekem Csurka nem áll jól...
61 Lángoló jég (1994)
Egy elvetemült olajtársaság feldúlja Alaszka elhagyatott vidékeit, és nem érdekli őket hatásuk a környezetre. Taft, a cég szakembere megpróbál közbelépni, de elbocsájtják.... több»
Szereplők: Michael Caine, Steven Seagal, Billy Bob Thornton, Louise Fletcher, R. Lee Ermey
