Phalanx

Ez a film kb. olyan, mintha összemixelnél egy tarantinós beszélgetést egy poszt-apokaliptikus drámával, aztán hozzádobnál egy csipet szürrealizmust. Furán működik, de működik. Mondjuk néha túltolta magát.

Őszintén szólva, nem vártam sokat, de egész aranyos volt. A testcsere-sztori már ezerszer le lett játszva, mégis van benne valami kis friss. A zene viszont nagyon random volt néha.

Szép, de valahogy lapos volt a történetív. Jól néz ki, aranyos karakterek, de hiányzott az a plusz csavar, amitől tényleg emlékezetes marad. Ha valaki könnyed, ‘itt van Párizs’ hangulatra vágyik, tökéletes.

Teljesen magával ragadott ez a világ: a viking hangulat, a sárkányok repülése, és Hiccup karaktere. Kicsit indie-szerű, mégis nagyszabású. Szörnyen kíváncsi lettem, hogy mi lesz a folytatásban!

Nagyon rég izgultam ennyire horroron, de ez a netflixes slasher odavert rendesen. Tele van feszültséggel és váratlan fordulatokkal, végig lekötött, egy percig nincs üresjárat. Imádom a '80-as évek vibe-ját, a zene és a hangulat nagyon betalált nálam. Biztos újranézős.

Nem gondoltam volna, hogy egy koncertfilm ennyire mély érzelmeket válthat ki belőlem. A természet és a technológia találkozása lenyűgöző.

Ez a folytatás pont olyan, mintha egy buddy cop film és egy kaszabolós videojáték találkozna: Affleck és Bernthal poénjai néha aranyosak, de a véres akció a legváratlanabb pillanatokban tör be – engem teljesen lekötött.

Bár nem tudok komolyabb fenntartásokat megfogalmazni a filmmel kapcsolatban, nekem valahogy az volt az érzésem, hogy kicsit túlságosan is le van egyszerűsítve a történet, emiatt pedig nem érzem azt, hogy valaha még újra meg szeretném nézni, ami nagy kár, mert bőven van benne potenciál.

Érdekes ötlet, de túl lett tolva. Olyan az egész, mintha egy Black Mirror epizódot néznék másfél órásra nyújtva – elveszti az ütősségét. Voltak jó pillanatok, de a végére kicsit belefáradtam, mert lassan csordogált a cselekmény.

Ez egy rosszul kivitelezett film az elejétől a végéig. Semmi értéke. Idegesítő karakterek és összevisszaság az ezredik fokon.

Ugyan, kérem, ez mégis mi akart lenni egész pontosan? Olyan ez a sztori, mint az ementáli sajt. Nem igazán ilyesmire vágytam, de javítsatok ki, ha én láttam rosszul.

Erre a filmre egész egyszerűen nem érdemes időt áldozni, időpocsékolás...

Ugyan rajzfilm, de nagyon felnőtteknek való, a gyereket még csak véletlenül se ültessük le elé. Érdekes kérdéseket és témákat feszeget, és a hagyományokat következ szeretné kitolni a televíziózás tűréshatárát. Ez becsülendő - de azért több ész kéne hozzá.

felnőtteknek is kiválóan alkalmas animációs sorozat, mert van annyira szórakoztató, hogy minket is lekössön.

Cuki meg minden, hogy egy kövér cica csinál mindenféle dolgot, de inkább idegesítő.

Mondanám, hogy de jópofa humora van az egésznek, de gyerekek...ez nekem túlságosan életszerű sztori. Valahogy pont így képzelem el azokat az embereket, akiknek a szamárságait nap mint nap hallgatjuk. Nagyon ott van ez a történet, és közben csakugyan nevetni tudsz csak. Hát, le a kalappal.

Azt hiszem, megérdemel egy esélyt, bár az edző figurája elég lapos, tartok tőle, hogy ha végig ő marad a középpontban, elég gyorsan leül a sztori.

Nehéz elvonatkoztatnom attól, hogy a karakterek egyszerűen borzasztóan unszimpatikusak voltak. Annyira elidétlenkedett ez a téma, pedig igazán megérne egy sokkal kifinomultam és persze valódi humorral megfűszerezett filmet. Szerintem nagy kár érte.

Nem emlékszem, hogy valaha is láttam volna ennyire kiforrott, átgondolt, mély mondanivalóval rendelkező animációs filmet. A finoman árnyalt párbeszédekbe rejtett "üzenetet" a gyerekek nem biztos, hogy megértik, de a felnőtt nézők érteni fogják. Tökéletes minden képkockája, elismerésem a csapatnak.

Félig krimi, félig pszichothriller, meg egy picit kordokumentum is.