Ari Aster harmadik filmjében látszólag szakít a horror műfajjal, ám mégsem hazudtolja meg magát. Az Amitől félünkben hasonló témákat boncolgat, mint a korábbi filmjeiben, csak jóval elborultabb és szürreálisabb kivitelezésben. Az életmű eddigi legambiciózusabb filmje, ám ez sajnos kicsit a hátrányára is válik. több»
Kamasz főhős, helyes fiú, tragikus múlt, némi fantasy és romantika, meg egy road movie, ami végigvisz minket Japánon – ezt tartogatja számunkra Shinkai Makoto új filmje, a Suzume. Bár sok kliséből építkezik, és saját ötleteiből is újrahasznosít néhányat, a Mi a neved? alkotója ezúttal is bebizonyítja, hogy érdemes figyelni a munkásságára. több»
Andrew Dominik fikciós életrajzi filmje Marilyn Monroe-ról egy fiktív elemekkel tarkított, nehezen emészthető és rendkívül nyomasztó portré. A szőke bombázó imidzse mögött egy nehéz gyermekkort megélt, sérült fiatal nő képe tárul elénk, aki azért, hogy ne roppanjon össze, két személyiséget alakít ki: Norma Jeane-t, a félénk, törékeny fiatal nőt és Marilyn-t, a dögös színésznőt. több»
A Nincs baj, drágám forgatásának körülményei szinte érdekesebbek, mint maga a film, ami már többször elsütött gondolatokat hasznosít újra, mindezt kifejezetten unalmasan. több»
Saeed Hanaei negyvenéves építőmunkás, három gyermek apja, aki éjszakánként motorján Meshded külvárosának utcáit járja: a bűnre vadászik, és ahol megtalálja, ott lecsap. Szinte véget nem érő munkáját fáradhatatlanul, megszállottan űzi – majd’ hárommillió lakos közt bőven akadnak tisztátalanok, szégyentelenek, istentelenek. Hanaei áldozatai a Mohamed prostitúcióra vonatkozó tiltását megszegő romlott asszonyok, akikért senki sem siet igazságot szolgáltatni, meggyőződése szerint hát ő teszi azt velük szemben. Többek szerint a férfi afféle vallási köntösbe bújt szuperhős, aki megtisztítja a szent város utcáit; mások meg akarják állítani a Pók névre keresztelt sorozatgyilkost. Ali Abbasi filmjében ők vannak kevesebben. több»
Erzsébet, Ausztria és Magyarország császárnéja lélegzetét visszatartva fekszik fürdőkádjában a víz alatt, miközben szobalányai aggódva számolják a másodperceket. Így indít Marie Kreutzer osztrák rendezőnő filmje, amely egy fiktív életrajzi dráma Erzsébet császárné életéről. 1877-ben járunk, Erzsébet betölti a 40. életévét, így hivatalosan is öregnek számít. A gyönyörű és akaratos császárné nehezen szembesül az idő múlásával, az udvari szerep és társadalmi elvárások fojtogatóvá válnak számára. A Fűzőben nem törik meg, sőt – képletesen és ténylegesen – bemutat mindenkinek. A férjének, az udvarnak, az életnek. több»
A Halloween véget ér egy meglehetősen identitászavaros film. Mert bár a címe alapján a franchise lezárása lenne a fő célja, közben megpróbálja új irányba is vinni azt. Noha ez utóbbiban lenne is potenciál, sajnos a két cél végül kioltja egymást. több»
Soman Chainani regénysorozatát, A Jók és rosszak iskoláját sokan értékelik Harry Potter koppintásként, és nem is járnak messze a valóságtól. A mesebeli dimenzióban létező mágikus iskola valóban kicsit hajaz a varázslótanonc kalandjaira, azonban a koncepció kicsit más. Az iskolában a tündérmesék szereplőit képezik ki jónak vagy rossznak, a legjobbak és a legrosszabbak életéből pedig tündérmese lesz. A diákok azonban távolról sem olyan fekete-fehérek, hogy csakúgy be lehessen suvasztani őket az egyik vagy másik tagozatba. több»
66 Amitől félünk (2023)