Saeed Hanaei negyvenéves építőmunkás, három gyermek apja, aki éjszakánként motorján Meshded külvárosának utcáit járja: a bűnre vadászik, és ahol megtalálja, ott lecsap. Szinte véget nem érő munkáját fáradhatatlanul, megszállottan űzi – majd’ hárommillió lakos közt bőven akadnak tisztátalanok, szégyentelenek, istentelenek. Hanaei áldozatai a Mohamed prostitúcióra vonatkozó tiltását megszegő romlott asszonyok, akikért senki sem siet igazságot szolgáltatni, meggyőződése szerint hát ő teszi azt velük szemben. Többek szerint a férfi afféle vallási köntösbe bújt szuperhős, aki megtisztítja a szent város utcáit; mások meg akarják állítani a Pók névre keresztelt sorozatgyilkost. Ali Abbasi filmjében ők vannak kevesebben. több»
Erzsébet, Ausztria és Magyarország császárnéja lélegzetét visszatartva fekszik fürdőkádjában a víz alatt, miközben szobalányai aggódva számolják a másodperceket. Így indít Marie Kreutzer osztrák rendezőnő filmje, amely egy fiktív életrajzi dráma Erzsébet császárné életéről. 1877-ben járunk, Erzsébet betölti a 40. életévét, így hivatalosan is öregnek számít. A gyönyörű és akaratos császárné nehezen szembesül az idő múlásával, az udvari szerep és társadalmi elvárások fojtogatóvá válnak számára. A Fűzőben nem törik meg, sőt – képletesen és ténylegesen – bemutat mindenkinek. A férjének, az udvarnak, az életnek. több»
A Halloween véget ér egy meglehetősen identitászavaros film. Mert bár a címe alapján a franchise lezárása lenne a fő célja, közben megpróbálja új irányba is vinni azt. Noha ez utóbbiban lenne is potenciál, sajnos a két cél végül kioltja egymást. több»
Soman Chainani regénysorozatát, A Jók és rosszak iskoláját sokan értékelik Harry Potter koppintásként, és nem is járnak messze a valóságtól. A mesebeli dimenzióban létező mágikus iskola valóban kicsit hajaz a varázslótanonc kalandjaira, azonban a koncepció kicsit más. Az iskolában a tündérmesék szereplőit képezik ki jónak vagy rossznak, a legjobbak és a legrosszabbak életéből pedig tündérmese lesz. A diákok azonban távolról sem olyan fekete-fehérek, hogy csakúgy be lehessen suvasztani őket az egyik vagy másik tagozatba. több»
Amikor az iskolában először tanultunk az első világháborúról, a tanár azt magyarázta, hogy az emberek lelkesen mentek a háborúba és egyfajta eufória vette körbe a háború kirobbanását. A tankönyvben volt egy kép is, ahol vidám, frontra induló katonák integetnek a vonatból. Az Erich Maria Remarque világhírű regénye alapján készült Nyugaton a helyzet változatlan pont ennek a kezdeti lelkesedésnek a megtörését, a háború szörnyűségeit és értelmetlenségét mutatja be. több»
Janne Teller ifjúsági regényét van, ahol betiltották, máshol meg kötelezővé tették. Hazánkban például pár éve egy magyartanár markáns ellenvéleményt fogalmazott meg a Semmi miatt, mert kötelező olvasmánynak adták fel egy iskolában: olyan ártalmas műnek tartotta, ami egy mindenétől megfosztott világot mutat be a gyerekeknek. A nihilista életfelfogást egy osztálynyi gyereken modellező mű azonban inkább egy fontos „hogyan ne csináld” típusú recept, nem pedig használati utasítás az élethez. Az élet értelmének keresése közben kegyetlenül tanulságos tévútra tévedő végzős gimnazista osztály történetéből Trine Piil Christensen álmodott coming of age thrillert. több»
Mikor már azt hinnénk, hogy a szuperhősfilm keretein belül az utóbbi lassan két évtizedben mindent megcsináltak, betoppan a DC Szuperállatok Ligája, hogy cuki házikedvencek köré szervezzen jelmezes-animációs városrombolást. A végeredmény azonban nem olyan friss és frenetikus, bár azért el lehet vele lenni. több»
81 Éjjeli vérfarkas (2022)