Méltó folytatás
Immár Tobe Hooper nélkül folytatódik a láncfűrészes mészáros vérgőzős, adrenalindús kalandja. Tobe átadta a stafétabotot Jeff Burrnek, az ügyes kezű B-filmes rendezőnek, akinek filmográfiája nagy részét főként horrorfilm-folytatások teszik ki, valamint a New Line Cinemának, akik már a sírját is megásták előre sikerszériájuk főhősének, a pengeujjú Freddy Kruegernek, és a zöldhasúak szagának emlékéből merítkezve naivan azt hitték, hogy a láncfűrészes filmekkel egy újabb sikeres szériát fognak majd elkönyvelni maguknak, és egy újabb pontot szereznek a sikerkönyvükbe. Na de! Kezdjük a pozitívumokkal: a család újra groteszk és abszurd karakterekből áll, a velük kapcsolatos komikus jelenetekből ti... több»
Felesleges próbálkozás
Hooper 12 évre rá készítette el saját remekművének folytatását, ami nemhogy meg sem közelítette azt a minőséget, amit az első rész felépített a suspense-szel megtöltött világával, hanem a nyomába sem ért. Az érzéseim nagyon felemásak, fogjuk rá, hogy szórakoztatónak szórakoztató, viszont nem mondanám kifejezetten jó filmnek (na meg ugyebár az első rész nem is igazán arra összpontosított, hogy szórakoztassa az egyszeri nézőt, egyszerűen csak borzongatni akart). Negatívumként felsorolnám Dennis Hooper revansát a Sawyer család ellen, ami bosszantóan unalmas és nevetséges jelenetek sorában bontakozik ki, valamint azt, hogy a nézőkben kialakult képet Hooper Bőrpofáról és a családjáról rendesen f... több»
Az első láncfűrészes mészárlás
Tobe Hooper 1974-ben elkészítette a hillbilly-horrorfilmek egyik (ha nem a) legnagyobb klasszikusát, a város–vidék konfliktusára építő filmek mindenkori aduászát, a kultklasszikus, grindhouse Texasi láncfűrészes mészárlást. A film cselekményét azt hiszem, nem kell részletezni senkinek. A színészi játék a korához képest korrekt (egyébként könnyű azonosulni a főhőseinkkel, hiszen nem igazán derül ki, hogy ki kicsoda a múltját tekintve. Kapunk persze utalásokat, de mindez nincs a szánkba rágva), a rendezés pedig jó sodrású, és a suspense alkalmazása is tankönyvbe illő. Negatívumként a karakterek szájába adott, néhol bugyuta mondatokat tudnám csak kiemelni. Viszont a filmben hallható "zene" (ami... több»