puszpang

Bezony, hogy jó.
Akár egy helyszín is lehetne egy le nem forgatott John Wick-filmből. Jodie Foster szinkronhangja valahogy bejött, és a karaktere elvitte a vállán a filmet. Azért volt itt érzelem bőven. Az elvarratlan szálak tetszettek. De azért nem voltak annyira elvarratlanok, még ha nem is láttuk. A zenék ott voltak a szeren. Különleges hangulatot adott a képnek. Azért a 4 csillag az 5 helyett, mert a nagyfőnök fiának a karakterével jobban lehetett volna durvulni a végén. Plusz nem jött át, hogy ez a család a várost valóban a markában tartja.

Igazi meglepetés
Hogy miért? Kevés pénzből kihozni egy nézhető, látványosnak mondható és tűrhető karaktereket felvonultató filmet, az kihívás. Valamiért a szinkron is bejön. Itt-ott vannak benne egyedi megoldások, ami a megvalósítást illeti. Klisék is vannak bőven, de számomra többször nézős.

Mestermű
Nem egy szokványos „road movie”. Remekül összerakott, különleges hangulatú alkotás. Másodszor néztem meg. Azaz újra ráleltem. Egyre jobban és jobban tetszik. A képek, a látvány, a hangok nagyon egyben vannak. Nem amatőrök hozták össze, az tuti. Mindenesetre itt tökéletes elegyét vesszük észre a rendkívüli sztorifeldolgozásnak és a tehetséges gárdának (filmesek, színészek). Ez egy jó sci-fi.

Hova tegyem a kavargó érzelmeimet?
Valami elképesztően nagy gyomrost kap a néző a film végén. Vajon hogy fog leülepedni? Le fog egyáltalán? Ez az alkotás megfogott és nem ereszt, pedig túl vagyok több ezer filmen, amit eddig láttam a 45 életévem alatt. Ez nem egy csöpögős történet. Fel kell kötni a Liberót, mert úgy megérint. Ha elkezdeném írni, hogy a rendező, a forgatókönyv, a színészek zseniálisak, szinte eltörpülnek a mellett, amit nyújtott a film, holott ezek mind-mind elemei. Aki olvassa ezeket a sorokat, adja tovább három embernek, hogy nézze meg ezt a filmet. De nem kell belehalni, hogy mindenáron.

Nocsak.
Meglepően használható filmet sikerült itt összehozni. Erős társadalmi kórképet ad. Ebben van egy kis átszólás a Holnapoliszba - Hugh Laurie monológjában, ahol a társadalomról értekezik. Jó rendezés.

Tökéletes
Végre egy könnyed, ugyanakkor emberközeli, remek történet zseniális színészekkel és menő zenékkel. Így kell igazi, szórakoztató filmet készíteni. A kor megjelenítése nagyon ott van. Jöhetne újra ez a korszak. Aztán újra és újra.

Nem nagyon domborít.
Némileg melankolikus. A szereplők tesze-toszák. Csak sodródnak az eseményekkel. Mintha nem ebben a filmben szerepelnének. Vágom, hogy mit akart a rendező, és vannak benne használható jelenetek. Alapvetően nincs benne sok horror elem. A hangulatteremtés majdnem sikerült.

Jó.
Egy film, aminek már nagyon várja a néző a végét. Igaz, nekem milliónyi kérdésem lett, de ez mit sem jelent. Le a kalappal a két gyerkőc előtt, kiket kilométereken át húzott, vonszolt a forgatókönyv. Ők igazi hősök. Szürke, nyomasztó, hosszú kínlódás, persze nem a nézőnek, de ő is a részévé válik. Remek rendezés.

Pontos társadalmi látlelet
Felettébb furcsának találom, hogy kiadtak egy olyan filmet, amiben egy komplett társadalmi vakvágányt mutatnak be mint új generációt; ahol tilos az egyenes beszéd, a szabad véleménynyilvánítás, a szólásszabadság. Mindenki komplexusos, szorongó, pótcselekvő, sértődékeny, 0-24-ben szó(félre)értelmezős, tenyérbemászó, nyavalygó rinyagép. Ugyanakkor szabad a titkos megfigyelés, privát szféra nuku, és elvárt a publikum előtti megalázás és megalázkodás. A három csávó abszolút kedvelhető karakter volt. A nők jól hozták a brutálisan bosszantó stílust. A rendezőnek inkább elegánsabbra kellett volna venni a figurát náluk. A vége nagyon ott van. Egyszer nézhető.

Érdemes megnézni
Lassan darál a sztori. Valamiért az összes karakter annyira közel játszik a nézőhöz, hogy akár nyomasztónak is mondhatnám. Sőt, kemény film. Nagyítóval kell keresni benne a feloldást. Talán az érdekesen vágott történetvezetés teszi ezt. Mindenesetre egyedinek hat. Ritka hangulatot kreált a rendező. Vannak benne megkapó jelenetek, de az egész keserédes. Nem való mellé a pattogatott kukorica. Ajánlom.

Megfogja az embert
Hangulatos és erős képek. Nyers és gyönyörű. Így kell rendezni. Egy film, amiben nem simogatják a bűnözőket, és nem ússzák meg holmi dutyival, meg ejnye-bejnyével. A valóságban is így kellene rendet rakni a világban. Akik ennyire megátalkodott gonosztevők, azok sötét, kegyetlen, rideg fájdalmat, majd lassú, jéghideg halált érdemelnek, mint ebben a filmben. Denzel Washington azon ritka színészek egyike, aki minden filmjében klasszis. Az 1991-es Visszakézből c. filmben találkoztam először a színészetével. A legnagyobbak egyike. És a való életben is helyén van a szíve és az esze.

Alap
Paul Verhoeven egy zseni. Óriási munkát feccölt bele ebbe a filmbe. Megannyi helyszín, mindent átfogó történet; jól fűzi a szereplők előremenetelét, újratalálkozásukat, drámájukat. Grandiózus alapossággal vannak megoldva a csatajelenetek, a kor színvonalának megfelelően. A díszlet itt-ott kicsit „B” jellegű, de ez inkább hozzáad a filmhez, mintsem elvesz. A színészi gárda használható. Plusz minden bizonnyal jól voltak instruálva. A rendező kihozta belőlük, amire itt szükség volt. Imádom a filmet.

Többször nézős.
Némi elfogultság is van bennem; imádom az ilyen űrkalandos filmeket. Pozitív, hogy a karakterek szerethetők. A történet és annak vezetése kiváló. A forgatókönyv abszolút nyerő. Nem ült le sehol a film. A kivitelezés talán lehetett volna jobb. Egy kis pénzt még öntöttem volna a látvány kidolgozásába, ám érezhető volt, hogy a készítők megpróbálták kihozni a maximumot. Ajánlott kategória.

Rendezte M. Night Shyamalan, ja nem...
Életem első filmje, ahol egyetlen karakterrel sem tudtam azonosulni. És ez nem a szereplők színészi képességeinek meg- vagy nemléte miatt van. (Inkább az utóbbi.) Ebben volt Avatar, Star Wars, District 9, Code 8 stb. A legfurább, hogy egy robot kultúrával, ideológiával, hittel, spiritualitással legyen felszerelkezve, semmilyen szinten nem tudom dekódolni. A vizuális orgia rendben. A sztori meg faék osztva kettővel.

Poénözön a javából
Itt van minden. Burleszk elemek, verbális és nonverbális poénok tömkelege. Zseniális vígjáték. Valóban bővelkedik groteszk elemekben, de annyira magára ismer az ember, hogy szinte könnyezve nevet. Majdnem megcsömörlik a néző. Brutálisan keserédes, de inkább édes.

Csillagos ötös
Kellemes esti mozi egy rakás dilinyós karakterrel. Nem mondom, hogy hasba rúgósak a poénok, de ez a vígjáték bőven megteszi, hogy az ember agyát kicsit kibillentse a mindennapok nyomorúságából. Erősen ajánlott kategória.

Erős tanítás van benne.
Az emberek java egész életében néz, de nem lát. Máris minden hogy megváltozik, ha a valódi látást nélkülözni kell. Rögtön megszűnik az egyén fogalma, és előtérbe kerül az egymásra utaltság. Csak így lehet élni és túlélni. Manapság nagyon aktuális. Erősen tanító jellegű film. Talán az első helyezett az általam eddig látottak közül a témában. Nagyon megfogott. Ajánlom.

Néha meg kell járni a poklot, hogy értékeljük, amink van.
Ez ebben az esetben nem egy helytálló mondat, mégis ez lehet az egyetlen út a meglévő megtartásához. Hogy az jó, vagy nem, szubjektív. Néhol tetten érhető némi színpadias előadásmód, de pont emiatt szerethető ez a film. Rendesen kihasználták a díszlet minden szegletét. A sztori jó. Ajánlom, aki anno zsinórban nézte a Szív TV és a HTV 30 adásait, melyek nagy mennyiségben sugározták ezeket a filmeket.

Mintha a filmben egy film készülne...
...és közben íródik a sztori, melynek sztorija, hogy változik a sztori a szereplők által. Hogy van-e értelme az előző mondatnak? Hmm. Meglátjuk. Csak felragasztom az ablakra. Mindjárt 8:00.

Amikor egy filmnek nincs rendezője, vágója, forgatókönyve stb.
Adtam egy esélyt ennek az „alkotásnak”. Volt benne egy-két használható jelenet, de kb. katasztrófa volt minden. A jelenetek közti kohézió nulla, a hiányos, rosszul kezelt technika, a katasztrofális fények (néha azt hittem, dogmafilmet látok, de mégsem), a nem odavaló hatást keltő hangok, zörejek és a vicces trükkök. Sajnáltam a produkcióban résztvevőket. Tisztelgés Roger Corman (The Asylum stúdió) művészetének. Azért két csillag és nem egy, mert hülye vagyok.