Tetszett a sorozat, de biztos, hogy nagyon kicsi lehetett a költségvetés, mert néhány jelenetet ismételtek állandóan benne, valamint nem futotta eredeti indiánokra sem, így maradtak a fehér emberek inka és maja szerepekben, nagyon fura tetoválásokkal. Ettől függetlenül a mondanivalója érdekes volt.
Magyar sorozathoz képest egész jó volt! Nem tudom, ki választotta ki a szereplőket, de telitalálat volt. Néha bolondok voltak, néha idegesítőek, aztán meg újra bolondok, de megvolt a varázsa, ráadásul gyönyörű és érdekes helyeken jártak. Egyszóval: tetszett!
Az elején azt gondoltam, hogy megint beletenyereltem egy unalmas filmbe, de ahogy lassan csordogált a történet, egész megszerettem. Humoros volt, ráadásul még mondanivalója is akadt. A kissrác pedig zseniális volt!
Azt hittem, hogy egy különleges filmet fogok látni, de a helyszínen kívül semmi sem volt az. A történet valahogy nem volt az igazi, egy jó darabig nem is nagyon értettem, hogy mit akarnak belőle kihozni. A végére megvilágosodtam, de addig majdhogynem szenvedés volt eljutni. Ha nem ezen az egzotikus helyen játszódna, akkor azt hiszem, abba is hagytam volna.
Ezt a filmet is el tudták rontani! A képi világ fergetegesen jó, de a párbeszédek igazi nyögvenyelős magyar párbeszédek. Nem hiszem el, hogy nem tud a magyar filmgyártás egy normális, nem könyvből felolvasós párbeszédet összehozni már évtizedek óta. Vesszőparipám, hogy egy zs-kategóriás amerikai filmben is benne érzem magam, mert a párbeszédek normális hangsúlyozással szólalnak meg. Ezzel szemben a magyar filmekben erőltetett, valahogy nem igazán életszerű a szöveg. Sajnálom, mert ez a sorozat többet is megért volna, de így a második rész után abbahagytam. Inkább könyvben kiolvasom, ott úgy képzelem el a párbeszédeket, ahogy én szeretem.
Uhhh... Ez a film is azok közé tartozik, amit nem bírtam végignézni. Valami gyötrelem volt, 3/4 óra után sem tudtam, hogy miről is szól. Lehet, hogy a végén minden kiderült volna, de addig nem lehet kibírni.
NA Eva zu Beck: Az őslakosoktól tanultam (2024)