Minden idők legtöbbet elemzett űroperája, nem véletlenül, hiszen rendkívül precízen összerakott és átgondolt film, amire közel 60 év távlatából is hivatkoznak, egyes jelenetsorai pedig a popkultúra szerves részévé váltak. A precizitás nem véletlen, hiszen a híresen maximalista zseni, Stanley Kubrick munkáját dicséri, s a Ragyogás után talán az Űrodüsszeia a legismertebb filmje. Bravúros, ahogy már 60 évvel ezelőtt ennyire jól meg tudtak írni egy AI "karaktert", annak ellenére, hogy akkoriban egy ilyen dolog még javarészt csak elméleti síkon létezett. Na de mégis akkor mi a bajom a filmmel, ami miatt 3 csillagos értékelést ér, holott nem egy átlagos filmről beszélünk? A válasz az, hogy bár szeretem a lassú felépítésű eposzokat, de (az én szempontomból legalábbis) az eltelt 60 év nem tett jót a lassú, kimért cselekménynek és az örökkévalóságnak tűnően lassú vágásoknak. Egyszerűen nem tudja fenntartani a figyelmemet, hiába van páratlan képi világa, és hiába van mondanivalója. Kövezzetek meg nyugodtan, de egy nekifutásra nem tudom végignézni, mert vannak benne olyan kegyetlenül unalmas üresjáratok, hogy a plafon bámulása is több szórakozással kecsegtet! Mindezek ellenére elismerem létjogosultságát, és a rendezői profizmus mozgóképes szobrának tartom, de nekem túlságosan is unalmas.
Minden idők legtöbbet elemzett űroperája, nem véletlenül, hiszen rendkívül precízen összerakott és átgondolt film, amire közel 60 év távlatából is hivatkoznak, egyes jelenetsorai pedig a popkultúra szerves részévé váltak. A precizitás nem véletlen, hiszen a híresen maximalista zseni, Stanley Kubrick munkáját dicséri, s a Ragyogás után talán az Űrodüsszeia a legismertebb filmje. Bravúros, ahogy már 60 évvel ezelőtt ennyire jól meg tudtak írni egy AI "karaktert", annak ellenére, hogy akkoriban egy ilyen dolog még javarészt csak elméleti síkon létezett. Na de mégis akkor mi a bajom a filmmel, ami miatt 3 csillagos értékelést ér, holott nem egy átlagos filmről beszélünk? A válasz az, hogy bár szeretem a lassú felépítésű eposzokat, de (az én szempontomból legalábbis) az eltelt 60 év nem tett jót a lassú, kimért cselekménynek és az örökkévalóságnak tűnően lassú vágásoknak. Egyszerűen nem tudja fenntartani a figyelmemet, hiába van páratlan képi világa, és hiába van mondanivalója. Kövezzetek meg nyugodtan, de egy nekifutásra nem tudom végignézni, mert vannak benne olyan kegyetlenül unalmas üresjáratok, hogy a plafon bámulása is több szórakozással kecsegtet! Mindezek ellenére elismerem létjogosultságát, és a rendezői profizmus mozgóképes szobrának tartom, de nekem túlságosan is unalmas.