Engem teljesen letaglózott, amikor először láttam. Igen, valóban eléggé minimalista Tarantino későbbi alkotásaihoz képest, de épp az alacsony költségvetés miatti limitált eszköztár még jobban kidomborítja az írói zsenialitását. A már stílusjeggyé vált párbeszédek, a színészi játék (Harvey Keitelt itt is imádtam) és a drámai befejezés számomra Quentin legjobbjai közé emeli a filmet.
Engem teljesen letaglózott, amikor először láttam. Igen, valóban eléggé minimalista Tarantino későbbi alkotásaihoz képest, de épp az alacsony költségvetés miatti limitált eszköztár még jobban kidomborítja az írói zsenialitását. A már stílusjeggyé vált párbeszédek, a színészi játék (Harvey Keitelt itt is imádtam) és a drámai befejezés számomra Quentin legjobbjai közé emeli a filmet.