2022.01.10 07:46 Artemisia Olvasottság: 622x
6

Nincs idő meghalni!

"Meghalni sincs időm"- szoktuk mondogatni a mindennapok rohanásában. Adam McKay rendező szó szerinti értelmében ültette át a mondatot a gyakorlatba, és a segítségével borotvaéles társadalomkritikát fogalmaz meg. A vitriolos szatíra nemcsak a politikai és közéleti eseményeket bírálja, hanem jelenkorunk emberének kollektív gondolkodását és digitális kultúráját is.

Története szerint egy bolygóölő üstökös tart a Föld felé, és 6 hónap múlva elkerülhetetlenül becsapódik - hacsak nem teszünk ellene valamit. Az üstököst felfedező csillagászok (Leonardo DiCaprio és Jennifer Lawrence) azonnal az elnökhöz fordulnak, de csak közönyt és nemtörődömséget kapnak, az elnökasszonyt (Meryl Streep) ugyanis jobban érdeklik az időközi választások és a vaginaszelfik, mint az emberiség kipusztulása. Tudósaink minden lehetséges fórumon megpróbálják elérni az embereket a hírrel, de a világot jobban foglalkoztatja a népszerű celebpár (Ariana Grande és Kid Cudi) szakítása.

Nincs idő meghalni!

A film az emberiség totális elbutulásáról nyújt tűpontos képet, a tudósokból is mémet készítő internettrolloktól a mindent is megkérdőjelező kommentszekciókon át egészen az összeesküvés-elméletek gyártásáig és a közösségi médiában keltett gyűlölethullámokig. Ezt a valósághű tünetegyüttest pedig csípős fekete humorral gyúrja egybe.

Meryl Streep mint az USA elnökének parodisztikus alakítása nagyon szórakoztató, egy kritika Family Guy-os bejátszásokhoz hasonlította a jeleneteit. Milyen találó hasonlat. Peter Isherwell kapzsi techmogulján keresztül szemlélteti, hogy néhányan nemcsak a fél karjukat, de az egész bolygót odaadnák a hatalomért és a pénzért. Tyler Perry és Cate Blanchett műsorvezető párosának köszönhetően az Amerikában nagy népszerűségnek örvendő talkshow-k is megkapják a maguk fricskáját.

Ron Perlman karakterével és az ő ominózus jelenetével McKay tudatosan reflektál a '90-es évek katasztrófafilm-termésének klasszikus hőseposzaira, mint az Armageddon vagy A függetlenség napja. Ott az emberiség összefogott, és néhány önfeláldozó hőssel az élén, közösen nézett szembe a fenyegetéssel. Itt viszont az oly szentimentálisan induló jelenet igencsak kínos véget ér. És nyilvánvalóan az sem véletlen, hogy az üstököst éppen a mobiltelefonok alapanyagainak hiánya miatt nem állítják meg időben. Övön aluli ütés azoknak, akik nem értik, hogy a telefonjainktól való függés hogyan ölhet meg minket egyszer.

Az igazi feketeleves azonban a játékidő utolsó harmadában érkezik, amikor is az üstökös már olyan közel van, hogy szabad szemmel is látható, csak fel kéne nézni az égre. Viszont a kormány új értelmet ad a "félrenézni a problémákról" kifejezésnek, amikor nemes egyszerűséggel azt skandáltatják a tömegekkel, hogy "Ne nézz fel!", sőt , #nenézzfel hashtag kezd terjedni a közösségi oldalakon, pedig az üstökös már a fejük felett van... Adam McKay jó érzékkel ragadta meg az általános reakciókat és a közhangulatot: a világ akkorát változott, akkora a széthúzás, hogy az emberek képtelenek összefogni a bolygó megmentéséért.

A főszerepeket alakító Leonardo DiCaprio és Jennifer Lawrence mint tudósok kicsit komolytalanok (pl. DiCaprióval kapcsolatban elterjed a "CS.A.Ú.D. - Csillagász, akivel úgy d*gnék" rövidítés, Lawrence-ből pedig sírva röhögős mémek készülnek), de a film szatirikus hangvétele miatt beleillenek a képbe. Jennifer Lawrence ugyanakkor jól hozza a karakter féktelen, szókimondó, dührohamos oldalát, viszont tény, hogy hitelesebb a karakter kisközérti pénztárosként, aki munka után deszkás srácokkal piál a téren, mint olyan doktoranduszként, akiről üstököst neveznek el. Ahogy DiCaprio karakterének is jobban áll a játékidő második felében a média által felkapott szépfiú imidzse, mint az első félidő kecskeszakállú, koca tudósa.

Cate Blanchett, mint mindig, most is lélegzetelállító a kikapós famme fatale szerepében. Timotée Chalamet csak rövid szerepet kapott, de jól áll neki a kedvelhető rosszfiúszerep. Chris Evans cameója remek ötlet volt.

Adam McKay filmje az elhülyülés széleskörű térhódítását mutatja be, és bár jól működik a fekete humor, amikor kell, oldja a feszültséget, amikor kell, elveszi egy-egy szituáció élét, néha egyszerűen csak megnevetett, de a film egyetlen tanulsága mégis az, hogy az emberiség megérett a pusztulásra.

vígjáték

Két csillagász története, akiknek óriási médiaturnén kell részt venniük, hogy figyelmeztessék az emberiséget egy közeledő üstökösre, amely elpusztíthatja a Földet.   több»

6