Közel 500 indiai filmet láttam már, de ez a film nálam benne van a TOP 10-ben! Nemcsak Aamir Khan elképesztő alakítása miatt, aki, dacára annak, hogy a forgatás idején már 44 éves volt, hitelesen alakítja a különc és fura egyetemistát, hanem Sharman Joshi és Madhavan vele egyenrangú szerepjátéka is annyira megfogott, hogy e két színészt is más szemmel néztem meg a további filmjeikben (amelyekben szintén nagyon tetszettek). Kareena Kapoort pedig eddig elkönyveltem egy modoros ripacsnak, aki minden karakterét túljátssza, mégis ebben a filmben rá kellett jönnöm, hogy nem véletlenül foglalkoztatják folyamatosan, kedves, bájos, természetes volt a szerepében, és teljesen levett a lábamról, amikor smink nélkül borzongatóan erős jelenetet produkált könnyekkel a szemében. Boman Iranit pedig egyszerűen nem tudom nem szeretni, akkor is, ha komikus szerepeket kap, akkor is, ha negatív, gyűlölnivaló figurákat. Itt egyszerre volt mindkettő. Aki megnézi a filmet, számítson arra, hogy egy érzelmi hinta-palintára ül fel, lesznek benne olyan jelenetek, amikor egyszerre fog sírni és nevetni is.
Bonyolult és mindenkit megszólító a történet, mert hiába az indiai kasztrendszer, a felsőoktatás dogmatizmusa, a társadalmi szakadékok és a nyomasztó családi elvárások, hasonló problémákkal küzdenek a fiatalok a világ minden táján, könnyen lehet azonosulni a szereplőkkel.
Közel 500 indiai filmet láttam már, de ez a film nálam benne van a TOP 10-ben! Nemcsak Aamir Khan elképesztő alakítása miatt, aki, dacára annak, hogy a forgatás idején már 44 éves volt, hitelesen alakítja a különc és fura egyetemistát, hanem Sharman Joshi és Madhavan vele egyenrangú szerepjátéka is annyira megfogott, hogy e két színészt is más szemmel néztem meg a további filmjeikben (amelyekben szintén nagyon tetszettek). Kareena Kapoort pedig eddig elkönyveltem egy modoros ripacsnak, aki minden karakterét túljátssza, mégis ebben a filmben rá kellett jönnöm, hogy nem véletlenül foglalkoztatják folyamatosan, kedves, bájos, természetes volt a szerepében, és teljesen levett a lábamról, amikor smink nélkül borzongatóan erős jelenetet produkált könnyekkel a szemében. Boman Iranit pedig egyszerűen nem tudom nem szeretni, akkor is, ha komikus szerepeket kap, akkor is, ha negatív, gyűlölnivaló figurákat. Itt egyszerre volt mindkettő. Aki megnézi a filmet, számítson arra, hogy egy érzelmi hinta-palintára ül fel, lesznek benne olyan jelenetek, amikor egyszerre fog sírni és nevetni is.
Bonyolult és mindenkit megszólító a történet, mert hiába az indiai kasztrendszer, a felsőoktatás dogmatizmusa, a társadalmi szakadékok és a nyomasztó családi elvárások, hasonló problémákkal küzdenek a fiatalok a világ minden táján, könnyen lehet azonosulni a szereplőkkel.