Akira Kuraszava, a leghíresebb japán rendező 1949-es filmjében a leghíresebb japán színész, Mifune Tosiró játszott. Csak az egzotikum kedvéért néztem meg. Ázsiai film, ezért a gesztusok és a mimika eltúlzott, bár Mifunénak van egy fantasztikus jelenete. Részben érthető, részben nem, hogy miért szakított a jegyesével. Szerintem ’45 után a betegsége már gyógyítható volt, különösen egy orvos esetében. Nekem paródisztikus volt a „megesett” segédnővér viselkedése, csak bávatagon jött-ment, közben halálosan szerelmes volt a beteg doktorba. Amikor meg érzelmi viharok dúltak a lelkében, azt a hajának összeborzolásával mutatta ki. Egyébként az a férfi, aki megfertőzte az orvost, szintén így jelezte a viharos lelkiállapotát. Japánban meg állandóan zuhog az eső!?
Akira Kuraszava, a leghíresebb japán rendező 1949-es filmjében a leghíresebb japán színész, Mifune Tosiró játszott. Csak az egzotikum kedvéért néztem meg. Ázsiai film, ezért a gesztusok és a mimika eltúlzott, bár Mifunénak van egy fantasztikus jelenete. Részben érthető, részben nem, hogy miért szakított a jegyesével. Szerintem ’45 után a betegsége már gyógyítható volt, különösen egy orvos esetében. Nekem paródisztikus volt a „megesett” segédnővér viselkedése, csak bávatagon jött-ment, közben halálosan szerelmes volt a beteg doktorba. Amikor meg érzelmi viharok dúltak a lelkében, azt a hajának összeborzolásával mutatta ki. Egyébként az a férfi, aki megfertőzte az orvost, szintén így jelezte a viharos lelkiállapotát. Japánban meg állandóan zuhog az eső!?