Az biztos, hogy a történelem része lett ez a vicc, főleg úgy, hogy a Fidesz propagandagyárának egyik kevés baklövésének egyike, hisz nyilvánvalóan Dobrev Klára lejáratókampányára készült, mert azt hitték, ő lesz az ellenzék befutó embere. Elég nagy meglepetés lehetett, hogy a drága filmük egy csapásra használhatatlan lett. Mindenképp egy vicces történelmi esemény a közelmúltból.
Már vártam az első reakciót, amit természetesen érzelem és ideológia szült. Ez nem dokumentumfilm, viszont megtörtént eseményeket dolgoz fel.
De oké, mossuk össze. A képernyő előtt én újra átéltem azt, amit akkor ott. Pont arra jártam idős édesanyámmal, mikor a megemlékezőkre rátolták a tüntetőket, és indult a csihi-puhi. Hogy miért voltunk ott? Arra jártunk. Ennyi. Tudtátok, hogy lehet annyi könnygázt nyelni, hogy 2 napig hasmenést okoz? Lépcsőházakban való bujkálás után tudtunk a falak tövében – szó szerint – elmenekülni.
Kimondottan nem volt „vicces történelmi esemény”. Max. annak, aki nem volt ott, és azt hisz, amit a saját ideológiája mondat vele.
Erre a gaztettre nincs bocsánat. Öblös szégyenfolt ez a magyar történelemben, melyre örökké fogunk emlékezni.
Szerintem olvasd át még egyszer a kommentem, és próbáld meg értelmezni mire utalt a vicc szó. Sikerülni fog, hiszek benned, nem kell érzelmi alapon reagálni, én tényeket írtam le, de látom, nem tudtad kezelni a dolgot.
Csak nem egy izgalmas chatelés kezdete, melynek az a célja, hogy kié az utolsó szó? :) Én is csak az újabb átolvasást ajánlom. (Hjajj, most magyarázzam?) Oké. Nem reagáltam „vicc” szóra. Az utolsó mondatra reagáltam, amiben az idézet is van. Sztem ne ugorjunk bele abba, hogy ki szerint mi a tény, és mi nem az, mert örökké tartana. Két ellentét között nem létezik feloldás. Maradjunk meg a békességnél és a filmeknél. Szép estét!
Lehet, nem csak egy szöveg utolsó mondatát kéne olvasni az értelmezésnél. Pedig őszintén kíváncsi voltam, mi volt az, ami nem volt tényszerű a kommentemben.
Azt a valóságot mutatja be, melynek negatív hatásait személyesen, a saját bőrömön tapasztaltam meg, így van összehasonlítási alapom. Lehet bárhogy (legfőképp a politikai hovatartozásból induló érzelmek miatt) kritizálni (ami az ember gyengeségeihez tartozó pszichiátriai epizód), ám attól még megtörtént eseményeket dolgoz fel. A színészek elsőrangúak voltak, ahogy a rendezés és a kamerahasználat is. Az esemény immáron a magyar történelem része lett, melyből sokat fog tanulni a jövő generációja.