Nem akarok nagy szavakat használni (de fogok :) ), mert a Boyhood azzal, hogy lényegében semmi különöset sem csinál, csak közel 3 órán keresztül mesél az életről, végrehajtja azt a zseniális csodát, hogy nézőként azt érezzük, ilyen, vagy hasonló események velünk is megtörténtek. Nincsenek benne nagy tragédiák, váratlan fordulatok, vagy szirupos boldogságpillanatok, csak maga az élet és pont ettől lesz igaz és hiteles. Ahogy felnő előttünk a vásznon a főszereplő, ahogy változik a zene, a ruhák, a kapcsolatrendszerek, az érdeklődési kör...zseniális. De több ez csak a fiú történeténél, mert legalább annyira fontos az "anya" életének változása is. A Boyhoodot nagyon könnyen el is lehetett volna rontani, de az, hogy működik, az alkotók, elsősorban a rendező zsenialitását tükrözi. Filmtörténelmet ír, egyszerű, de nagyszerű eszközökkel.
Nem akarok nagy szavakat használni (de fogok :) ), mert a Boyhood azzal, hogy lényegében semmi különöset sem csinál, csak közel 3 órán keresztül mesél az életről, végrehajtja azt a zseniális csodát, hogy nézőként azt érezzük, ilyen, vagy hasonló események velünk is megtörténtek. Nincsenek benne nagy tragédiák, váratlan fordulatok, vagy szirupos boldogságpillanatok, csak maga az élet és pont ettől lesz igaz és hiteles. Ahogy felnő előttünk a vásznon a főszereplő, ahogy változik a zene, a ruhák, a kapcsolatrendszerek, az érdeklődési kör...zseniális. De több ez csak a fiú történeténél, mert legalább annyira fontos az "anya" életének változása is. A Boyhoodot nagyon könnyen el is lehetett volna rontani, de az, hogy működik, az alkotók, elsősorban a rendező zsenialitását tükrözi. Filmtörténelmet ír, egyszerű, de nagyszerű eszközökkel.