Bár sokan fanyalognak, a legújabb Amerika Kapitány film (eltekintve Anthony Mackie maníros játékától, aki mellékkarakterként jópofa, de egy főszerephez kevésnek tűnnek mind képességei, mind karizmája, vagy inkább annak hiánya. Ha megnézzük, Chadwick Boseman hogyan volt képes fajsúlyos központi karakternek megmaradni önálló Fekete Párduc filmjében is, akkor talán jobban érthető, mire gondolok.) és ez az új rosszfiúk, akik jófiúk, Bosszúállók verzió egy kifejezetten izgalmas irány, és jó válasz a szuperhős-fáradtságra. Ezek a karakterek véreznek, nem mindenhatóak, és jóval érthetőbben emberiek. A tökéletes jót megtestesítő szuper humánokkal szemben, akiknél a "jó vagyok, de azért nem teljesen" szálak, a különböző erkölcsi dilemmák, mintha csak újabb kellékelemek, és nem a karakter szerves részei lettek volna, itt nem díszletként/kilógó lólábként lettek a karakterekre aggatva.
Bár sokan fanyalognak, a legújabb Amerika Kapitány film (eltekintve Anthony Mackie maníros játékától, aki mellékkarakterként jópofa, de egy főszerephez kevésnek tűnnek mind képességei, mind karizmája, vagy inkább annak hiánya. Ha megnézzük, Chadwick Boseman hogyan volt képes fajsúlyos központi karakternek megmaradni önálló Fekete Párduc filmjében is, akkor talán jobban érthető, mire gondolok.) és ez az új rosszfiúk, akik jófiúk, Bosszúállók verzió egy kifejezetten izgalmas irány, és jó válasz a szuperhős-fáradtságra. Ezek a karakterek véreznek, nem mindenhatóak, és jóval érthetőbben emberiek. A tökéletes jót megtestesítő szuper humánokkal szemben, akiknél a "jó vagyok, de azért nem teljesen" szálak, a különböző erkölcsi dilemmák, mintha csak újabb kellékelemek, és nem a karakter szerves részei lettek volna, itt nem díszletként/kilógó lólábként lettek a karakterekre aggatva.