Hokum

A Hokum nálam inkább csalódás volt, a bemutató és az ígért hangulat felkeltette a figyelmemet, de végül számomra inkább a sokadik jelentéktelen horror volt. Az elején még egész jól építi a feszültséget, és a helyszínnek tényleg van egy nyomasztó hang... Többulata, de ahogy halad előre a sztori, egyre inkább szétesik az egész. Olyan érzésem volt, mintha a film folyamatosan többnek akarna látszani annál, mint ami valójában. Tele van sejtelmes jelenetekkel és lassú kameramozgásokkal, csak közben nincs mögötte igazi tartalom vagy ütős lezárás. A karakterekhez sem nagyon lehet kapcsolódni, emiatt a horror része sem működött nálam igazán. Inkább fárasztó és öncélúan művészies lett, mint félelmetes. A végére konkrétan az volt az érzésem, hogy két órán át vártam valamire, ami végül nem történt meg. #horrorraakadva

A Hokum nem az a horrorfilm, amely azonnal a néző torkának ugrik, inkább lassan, alattomosan építi fel a feszültséget. Már az első percekben érezhető, hogy itt nem a klasszikus ijesztgetés lesz a középpontban, hanem a nyomasztó hangulat, a bizonytala... Többnság és az a kellemetlen érzés, amikor a néző sem tudja eldönteni, mi valóság és mi csak a főhős széteső lelkiállapotának része. A film legerősebb eleme egyértelműen az atmoszférája,a zord helyszínek, a csendek, a furcsa apró részletek mind azt szolgálják, hogy a néző fokozatosan egyre mélyebbre kerüljön ebben a sötét, baljós világban. A történet ugyan nem mindig hibátlan, néha úgy érezni, hogy több ötletet próbál egyszerre mozgatni, mint amennyit igazán ki tud bontani, de a film mégis működik, mert végig fenntart egy sajátos, nyugtalanító energiát. Nem a megszokott horror-klisékből akar élni, hanem inkább a sejtetésből és a pszichológiai nyomásból. A színészi játék hiteles, különösen a főszereplő alakítása ad érzelmi súlyt a történetnek, így a film nem csupán ijesztgetni próbál, hanem emberi veszteségről és belső szétesésről is mesél. A Hokum nem tökéletes horror, de egyedi hangulatával és sötét stílusával emlékezetes darab, főleg azoknak, akik szeretik a lassan kibontakozó, gondolatébresztő rémfilmeket. #megszallottsag

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

A zseniális Oddity- t is jegyző Damien McCarthy mintha kissé belegabalyodott volna a mondanivalóba, a Hokum ugyanis furcsa kettősséget képvisel: az elején szinte egy érthetetlen katyvasz, máskor meg iszonyatosan szájbarágós. A hangulatot kétségkívül ... Többeltalálta, és a látvány/ atmoszféra is példaértékű, valamint az Oddity- hez hasonlóan itt is beemel egy krimiszálat, azonban az ír boszorkányfolklór nincs kibontva, és felemás érzéseket hagy az emberben, leginkább a megválaszolatlan kérdések miatt. Inkább nyomasztó, mint horrorisztikus. A középpontban a bűntudat lenne, de valahogy teljesen szétesik az egész és jobban hasonlít egy lázálomra, mint horrorfilmre. Számomra kihagyott ziccer.

A kakas csípje meg, de embertelen félelmetes volt... Elszabadult tűzoltótömlő módjára fosta szét a seggem a vetítőtermet! A harmadik filmjére szedte össze magát teljesen McCarthy. Fejlődik az öcskösöm, bravó! Tehetségesebben ír, mint rendez, viszont... Több pont a forgatókönyvei miatt erősek a filmjei kezdőként is. A horrorban nem gyakori az erős, csavaros, logikus történet. A Hokum viszont akkor is egy erős közepes filmként működne, ha nem lenne félelmetes. Ez egy jó film, kár is tovább ragozni. Hangulatában is hasonlít a régi idők horrorklasszikusaira, amikor még érdekeltek voltak a készítők a minőségben. Az pedig szubjektív, hogy kinek mennyire lesz para, de Jómagam (ahogy fentebb is finoman céloztam rá) sikoltoztam rajta a mozi sötétjében. Idén erős lesz a felhozatal, de ezidáig ez a kedvenc horrorom '26-ban!

Engem ez most nagyon elkapott, megvan benne minden, ami egy jó kis borzongáshoz kell. Nem is értem, miért tavasszal mutatták be, mikor ez egy tökéletes halloweeni film. A műfaj minden szükséges eleme megvan itt: hatalmas erdő, ódon hotel a semmi köze... Többpén, folklór, boszorkány, trauma, jó karakterek. Az egész filmnek van egy kis old school beütése, ez egy klasszikus boszorkányos film, nagyon jó hangulattal, kisugárzással. Az ijesztések nagyon jók, csak pár jumpscare van, de azok nagyon jól működnek; egyébként inkább ilyen hidegrázós, libabőrös, nyomasztó elemekkel operál a film. A kameramunka nagyban hozzájárul ehhez a baljós légkörhöz, jól néz ki a film, jók a beállítások. A főszereplő az egyik legjobb amerikai reprezentáció, amit eddig láttam, anélkül, hogy karikatúra legyen. Adam Scott jól hozza a figurát. De a legjobb karakter egyértelműen Jerry volt, imádtam. Nekem ez a film instant klasszikus lett, tökéletes választás lesz az októberi, halloweeni hangolódáshoz. Aki egy régi vágású, tipikus őszi horrort keres jó karakterekkel és erős atmoszférával, annak a Hokum remek választás.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Mivel a cselekmény egy gyilkosság felderítése köré épül, ez félig-meddig egy "whodunnit" jellegű horror, némi kísértetházas-boszorkányos beütéssel. Ugyan kb. Adam Scott az egyetlen ismertebb színész benne, mindenki remekül hozzá a rá osztott szerepet... Több, nagyon tetszett a vidéki setting is. Ami külön pozitívum, hogy a főhős kimondottan élelmes, racionális döntéseket hoz, nem viselkedik komplett idiótaként, mint a szereplők a horrorfilmek nagy részében. Van néhány jól elhelyezett jumpscare, de nem kimondottan e köré épül a film, inkább a hangulatteremtésre, nyomasztásra. A rendező előző filmje is nagyon tetszett, de ez szerintem übereli, minden újabb filmje javuló tendenciát mutat, kíváncsian várom, mivel rukkol elő legközelebb. #megszallottsag

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Zseniális film, tegnap sikerült megnéznünk az Aréna Moziban premier előtti vetítésen. Végig leköti az ember figyelmét. Rég láttam már ennyire izgalmas horrort. Fordulatokkal teli, végig feszült és izgalmas, mégis vannak benne humoros jelenetek is, am... Többi illik a filmhez. A népszerű és híres író Írországban próbál ihletet meríteni egy eldugott hotelben, ahol élete legizgalmasabb és legfurább pár napját tölti, de vajon az utolsó pár napját vagy sikerül életben maradni!? A film egy lezárt, kerek egész történet, mégis maradnak nyitva kérdések. #horrorraakadva

z a film konkrétan olyan, mintha egy rémálmot néznél hajnali 3-kor félálomban. A sztori néha kicsit túltolja a misztikus részt, de a hangulat brutál erős. Az a hotel… instant para. Adam Scott meglepően jól működik ilyen sötét szerepben

A Hokum tipikusan az a horror, amitől utána még a folyosóra is furán nézel ki éjjel. Néha olcsó jumpscare feelingje van, de közben annyira feszült az egész, hogy végig beszippant. Damian Mc Carthy nagyon érzi ezt a nyomasztó folk-horror vibe-ot.

Damian McCarthy filmjeit eddig nem nagyon tudtam hova tenni, a Caveat bitang gyenge próbálkozás volt, az Oddity is számomra felejthetőre sikeredett, de a Hokum című alkotásával végre valami emlékezeteset tett le az asztalra. A rendezőnek immár igen k... Többifinomult és felismerhető stílusa forrott ki. Egyedi megközelítése például a horrorvonal némileg háttérbe szorítása a cselekmény és a karakterközpontúság javára: ebben a filmben az Adam Scott által alakított főhős inkább találta magát egy szabadulószobában, semmint egy kísértetjárta, horrorisztikus helyen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a film ne lenne ijesztő; McCarthy nagyon ügyesen ráérzett arra, hol és mikor kell eljátszani egy-egy jumpscare-t, hogy ne csak ráhozza a nézőre a frászt, hanem a történetet magát is vigye előre.

Az atmoszféra talán jó is lett volna, ha nem töri meg folyton valami teljesen logikátlan történés.

A Hokum egy remekül egyensúlyozó horrorfilm: bár a feszültség és a hátborzongató hangulat már az első percekben tapintható, a történet mégis türelmesen, lassan bontakozik ki. Az alkotók hangsúlyt fektettek arra, hogy elmagyarázzák az alapokat és felé... Többpítsék a sztorit, miközben végig fenntartják a nyomasztó parafaktort. Amikor pedig igazán beindulnak az események, a film nem okoz csalódást: néhány jelenet kifejezetten ijesztőre és hatásosra sikerült. ​A negatívumok oldalon egyedül a karakterfejlődést lehetne felhozni. A szereplők kidolgozása sajnos kicsit felszínes maradt. Ennek ellenére a film atmoszférája és a nagyszerű moziélmény teljesen kárpótolt ezért a hiányosságért. Aki szereti a lassan építkező, de már az elejétől feszült horrorokat, annak bátran ajánlom!