A 20. századi nők című filmdráma három olyan nő életével ismerteti meg a nézőket, akik az 1970-es években a szabad szerelem révén új szemszögből kezdenek a világra, s eddigi életükre tekinteni.
(erare)
Ennek a filmnek a cselekménye rendkívül finomra van hangolva. Nem siet el semmit sem, bizonyos jelenetek azonban meglepően intenzívek tudnak lenni. Teljességében így nehéz is lenne beszéni róla, mivel annyira mozaikszerű a történet felépítése, hogy talán inkább egy kaleidoszkóphoz hasonlítanám, bár ez sem lenne találó, hiszen vannak olyan filmek, amelyek sokkal jobban, és persze ténylegesen alkalmazzák ezt a technikát. Mindenképpen fontos megjegyezni azonban, hogy olyan szituációk elé állítja a karaktereket a történet, amellyel valószínűleg mi magunk sem tudnánk mit kezdeni. Nincsenek valódi, igazán jó válaszok, és ezt érzékelteti a film. Főként, ha három generáció közti szakadékot szeretnénk szemléltetni. Ez szívfacsaró, ugyanakkor nagyon szívmelengető érzés az is, hogy ez a szakadék nem az egymást meg nem értésére építkezik, hanem épp ellenkezőleg, ennek szándékára. Amondó vagyok, hogy bármennyire is "nehezen nézhető" a 20. századi nők, tegyen egy próbát vele bárki. Jó eséllyel tanulságos lehet.
Nem volt semmi ami rontott volna a film fokozottan kiemelkedő hangulatán. Csodásan tökéletes lett a film és nagyon rendben volt. Nekem itt külön tetszett a zenei világ.
Remek alakításokat láthattunk a filmben, ami az egyik kedvencem lett. Többféle korosztály képviselteti magát a filmben ez külön tetszett. Jó a humora is.
A film összbevétele 7 214 806 dollár volt (imdb.com).
Dorothea paradoxona: Ha azon tűnődsz, hogy boldog vagy-e, az egy nagyszerű lehetőség a depresszióhoz.
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
