Még egy kört mindenkinek (2020)

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Van egy elmélet, miszerint az ember fél ezrelékkel születik, a vérben lévő alkohol megnyitja a tudatot a külvilág felé, a problémák kisebbnek tűnnek, a kreativitás nő. Tudjuk jól: az első pohár bor után felpörög a beszélgetés, megnyílnak a lehetősége... teljes kritika»

Thomas Vinterberg már számos filmjével bizonyította, hogy az egyik legnagyobb rendező. Mads Mikkelsen pedig azt, hogy zseniális színész. A „Még egy kört mindenkinek” olyan mestermű, amelyben benne van a skandináv élet minden fájdalma. Sokan nem akarják tudomásul venni, de a nyugati életforma szinte az elviselhetetlenségig kiüresedett, és erre reagált a rendező is. Az élni akarás és a kommunikáció majdnem teljes hiányának kontrasztja zseniális módon élteti a filmet, a szemünk előtt omlanak össze a „nyugati” álmok. Van remény, de csak annak, aki szembenéz a sorssal, és meri vállalni azt, amit tennie kell. 8/10

Az élet szenvedés, ahogy azt a John Wickben is hallhatjuk. Valaki ezt jobban el tudja viselni, valaki viszont tudatmódosító szerekhez nyúl, mert azt hiszi, attól majd elviselhetőbb lesz. Valaki tudja ezt kezelni, és meghúzza a határt, valaki viszont ... több»teljesen a rabjává válik és belehal. A film tökéletesen bemutatja mindezt, még csodálatos miniszterelnökünk is felbukkan néhány másodpercre, és újra eszünkbe juthat, mennyire lehet komolyan venni a politikusokat. Mads Mikkelsent én továbbra sem tartom zseninek, de korrektül hozza a szerepeit, a végén pedig még táncos múltját is megcsillogtatja. Tanulságos film.

Ha eddig még nem lett volna egyértelmű, Mads Mikkelsen egy zseni, és ezt újra bizonyítja. A Még egy kört mindenkinek egy nagyon meglepő film, de erről nem is mondanék egyebet, rá fogtok jönni, mire gondolok, és baromira szórakoztató darab. Még több ilyet, de gyorsan! :)

Nem rossz film, de nem értem, mi ez a nagy hype körülötte. A hangulata jópofa, de igazából semmi újat nem mutat. Mármint tényleg csak annyi, hogy rámutat, hogy az ember felszabadultabb, ha iszik egy keveset, és jól berúg, ha sokat iszik. Ennyi.

Ilyen szórakoztató és jól kigondolt módon az életközepi válság még nem került vászonra, ebben egész biztos vagyok. Mikkelsen rajongóknak kötelező.

Nagyon jól összerakott film, kitűnő szereposztással és eseményvonallal. Nem véletlen, hogy annyi díjat bezsebelt a film, totál megérdemli. Számomra ez a film körkép a jelenről, a középkorúak melankóliájáról, a függőségről és a fel-feltámadó carpe die... több»mről. Mindezt kellő egyszerűséggel, humorral, emészthető formában találva. "Mindenki iszik...", a függőség mindig valami hiányt pótol, és napjainkban egyre korábban ismerkednek a tinik az alkohollal (és drogokkal, de a filmben drogokról nincs szó). Mindenki élményt keres, érezni akarja, hogy él... És mindenki másképp találja meg az utat ehhez az érzéshez. A 4 barát hétköznapjaiba belesve megértjük őket, hogy mik a hiányok az életükben, velük nevetünk, mikor "elszabadulnak" és "huncutkodnak", és az egész érzelmi hullámvasúton a néző velük halad. Nagyon tetszett a film, kár, hogy csak most tudtam megnézni. Mindenkinek ajánlom, aki az élet komoly dolgairól szóló filmet keres, habkönnyű történetbe burkolva, olykor hangosan nevetős, máskor megszeppentően kijózanító formátumban... És a végen, a katarzis után, úgy fejezed be a filmet, hogy "ez szuper volt".