Athéné

A párizsi muszlim populáció az egyik legnagyobb Európában. Egyes városrészekben nem is látni fehér arcokat, és összességében is már a város közel 30-40 százaléka afrikai vagy ázsiai eredetű lakosból áll. Ebben a filmben egy komplett negyed, az Athéné kerület lázad fel a rendőri túlkapások ellen, egy konkrét eset folyományaként. Aktuális tehát a téma, ám a rendezés kapkodó, átgondolatlan. Ugyan létezik egy koncepció: 3 testvér harcának bemutatása, a kivitelezés sokszor logikátlan és unalmas. A zárás pedig kiszámítható.

A párizsi Athéné lakótelep egy nap utcai zavargások színtere lesz, amikor egy rendőri túlkapásban meghalt muszlim kamasz tragikus végzete miatt fellázad az egész arabok lakta kerület. A történet középpontjában az a testvérpár áll, akiknek öccsét megölték a rendőrök. Egyikük, Karim a felkelés élére állva borítja lángba az utcákat, másikuk, Abdel (aki a francia hadsereg hadnagya) viszont inkább hűtené az indulatokat. A felkelés azonban minden igyekezete ellenére kitör, és a francia rohamrendőrök tehetetlennek bizonyulnak az óriási túlerő ellenében. Az Athéné kerületben ugyanis ezrek (talán tízezrek) ragadnak fegyvert. A rendezés kapkodó, a néző elé vetített képek pedig többnyire összevisszaságot mutatnak. Azonosulni is nehéz a lázadókkal, mert bár a rendező, Romain Gavras érezhetően ebbe az irányba terel bennünket, az esztelen rombolást és vandalizmust nehéz eladni szimpatikus és támogatandó viselkedésnek (még akkor is, ha kezdete: egy fiatal halála valóban szörnyű). Értékelés: 50-55%, a kissé hatásvadász képsorok és a koncepciótlan rendezés okán.

Az Athena egy valós eseményekből inspirált fikció. Történetének központjában egy polgári felkelés áll, valamint az azt irányító érzelmek és emberek. Karizmatikus karaktereket sorakoztat fel, akiket a történelmük, személyiségük és kulturális közegük a... Teljes kritika

Franciaország 10%-a muszlim vallású, Párizsban pedig 15% feletti az iszlám hitűek (legfőképp arabok) aránya. Ez a szám azonban folyamatosan emelkedik, jelenleg, 2024 októberében talán már inkább a 20% körüli arány tűnik reálisnak. Ez azt jelenti, hog... Teljes kritika

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Kissé túltolták a dolgot az Athéné készítői, akik a párizsi muszlim-arab közösség lázadását vették fókusz alá. A középpontban három testvér áll, akik a francia főváros Athéné kerületében élnek, amikor kirobban egy zavargás a rendőri túlkapások ellen. A harc utcai lázadásként kerül bemutatásra, melyben egyik oldalon a francia zsaruk állnak, a másikon pedig a párizsi arabok. A küzdelem eleinte a muszlimok esélyeit mutatja, akik sikeresen barikádokat emelnek, és alaposan felkészülnek. Később azonban egy ponton megfordul a helyzet. Túltolt az egész kissé. Közepes.

Vannak a filmnek erényei: az egyik a sok látványos utcai összecsapás és küzdelem, melyek mozgalmassá teszik a filmet. Ugyanakkor sokkal több a negatívum: a karakterek kidolgozatlanok, a tüntetőkkel nehéz azonosulni, a rendezés csapongó, és a forgatókönyv nem lyukad ki sehová, a végkifejlet zavaros. Az Athéné mégis sikert aratott Franciaországban, aminek leginkább az az oka, hogy ott egy élő problémára tapint rá: a párizsi muszlim-keresztény ellentétre. Egyes városrészekben már többségben vannak az arabok, és évről évre jelent egyre nagyobb problémát a francia állam számára ennek a rétegnek az eltartása, jogaik biztosítása és a francia társadalommal kialakuló ellentéte. A filmbeli Athéné lakótelep egy rendőri túlkapás miatt lázad fel, a film tulajdonképpen ennek a lázadásnak az elbeszélése, mégpedig három testvér sorsának bemutatásán keresztül. A néző szinte végig a felkelők között érzi magát, az operatőri munka ezt a feelinget próbálja erősíteni. Értékelésem három csillag a látványtechnika dacára is.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Úgy gondoltam, jó kis kosztümös görög filmet kapok, helyette egy igen felkavaró, és azt kell mondjam, a mai társadalomnak nem ajánlott alkotás volt. Szerintem az ilyen típusú filmek hatással vannak a társadalomra, és ez sajnos nem jó. Nem azt mondom,... Teljes kritika

Bár igaz, hogy itt valódi problémákról van szó – rendőri erőszak, rasszizmus, a bevándorló alosztály elégedetlensége –, a filmkészítők nem annyira feltárják, mint inkább kihasználják ezeket, aminek a vége egy sekélyes és hangos alkotás, aminek semmi mélysége nincs.

Nagyon valóságos sztori, szerintem bármikor megtörténhetne. Pont emiatt szörnyű és izgalmas egyszerre.

Annyi a francia filmnek, ennyire futja. Ráadásul köszönőviszonyban sincs a film a francia valósággal.

Nagyon érdekelt a történet, mivel gyakorlatilag ugyanazt a témát dolgozza fel, mint a Gerilla - Franciaország végnapjai című könyv. De amíg a Gerilla egy rossz könyv, addig az Athéné egy remek film. Aki egy szokványos akciófilmet vár, az csalódni fog... Több. A filmet inkább azoknak ajánlanám, akik nyitottak a kortárs társadalmi problémákra, és az abból fakadó dilemmákra. És pont ez az, amihez a film baromi jó érzékkel nyúl hozzá. Amit emellett még kiemelnék, az a látvány. Olyan kameramozgások vannak benne, hogy még most sem tudom elképzelni, technikailag hogy a fenébe tudták kivitelezni őket. Szóval én emelem kalapom!