Fekete madár (2022)

Izgalmas, fordulatos sztori, fergeteges színészi játék. Véletlenül akadtam rá, de hatalmas meglepetés volt. Nálam ez a sori bekerült a TOP5-be.

Olvasni még nem, de filmen láttam már Dennis Lehane történeteket (Titokzatos folyó, Viharsziget) és az író neve nekem már garancia arra, hogy minőségi munkát láthatok. Nem csalódtam ebben a sorozatban (sem). Számomra tökéletes cselekmény, van eleje, közepe és vége és, hogy megemlítsem, hogy az indíték is megvan, nem a néző találgat, hanem logikusan megoldva elénk tárja azt. A képi világa remek, a vágás szintén, szerintem technikailag is rendben van a film, bár a szakmában lévők ezt nálam biztos jobban (át)látják majd. A színészek meg egyszerűen: Bravo! Fantasztikus játék, micsoda arcmimika, testjáték... Azt a mindenit! Végigvitt történet, ami az elejétől kezdve fenntartja a néző érdeklődését. Nem laposodik el, minden eleme a helyén van. Zseniális párbeszédek, izgalmak tarkítják a sorozatot. Durván darálós. Ajánlom azoknak is, akik nem bírják a véres thrillereket/krimiket, mert itt bizony nem ezé a főszerep. Ez a sorozat az intelligenciájával, a főszereplő sármos mosolyával (csak, hogy a női nézőket is meggyőzzem) és a páratlan megoldásával vesz minket le a lábunkról. Az Apple tv megint hozta a színvonalat (vagy talán túl is teljesített). Lehengerlő mestermunka!

Egy korábban ismert és ünnepelt amerikai futballistát 120 havi börtönbüntetés letöltésére ítélnek, azonban kap egy hihetetlen lehetőséget: marad a fegyházban, letöltve a teljes büntetését, vagy segít a hatóságoknak, és bevonul egy börtönbe, ahol, ha sikerül összebarátkoznia a sorozatgyilkossal és még a fellebbezése előtt kiszed belőle egy beismerő vallomást, akkor azonnal törlik büntetését, és szabadul. Egy igaz történet alapján készített, remek és kellően csavaros, bár kissé lassan építkező börtön(ös) dráma ez, mely véleményem szerint: kihagyhatatlan!

Nem volt rossz, a színészi játékok tényleg jók, de eléggé el volt nyújtva, filmként sokkal jobb lett volna.

Soha nem hallottam még ezekről az eseményekről, így teljesen a sötétben tapogatóztam, és az első két epizódot abszolút imádtam.

Taron Egerton színészi játéka messze felülmúlja azt, amit korábban csinált. A történet egy kicsit elavult - drogügyletek és minden, de a színészi játék kárpótol ezért a hiányosságért.

Minimum egy Oscar járna Paul Walter Hausernek a gyilkosnak. Néha nevettem a beszólásain, néha megsajnáltam. Taron Egerton játéka, egy idő után monotonná vált számomra, viszont a rendőrnő túljátszotta a szerepét. Az első három részt látva bíztam benne, hogy tartani tudják ezt a szintet, mert nagyon izgalmas volt. Sajnos nem így történt. A negyedik és az ötödik rész egy kicsit ellaposodott. A befejező részben vártam a nagy durranást, elhunytak felkutatása stb. , de ez elmaradt. Nem szólt nagyot.