Szöszi

Túlzásnak érzem, hogy sokan „nézhetetlennek” tartják a filmet. Nehéznek nehéz a film, főleg a hosszúsága vagy Marilyn minden téren való kiszipolyozásának bemutatása miatt, de amúgy nézhető. Ana De Armas elkötelezte magát a szerep mellett, de a film é... Többrzelgőssége és sokkoló célja, hogy megmutassa, milyen nyomorúságos és nehéz volt Marilyn élete, gúzsba kötötte a színésznő ambícióját. Ennek ellenére az Oscar-jelölést nagyon megérdemelte.

Megleptek a nézői reakciók. Nem gondoltam, hogy ilyen sokan ragaszkodnak a nimbuszhoz. Láttam Monroe néhány filmjét, nem volt tehetségtelen. Olvastam egy-két dolgot az életéről, és sajnáltam. Ismerve a világ működését, pont úgy gondoltam az életére, ... Teljes kritika

Marilyn Monroe (Norma Jeane Mortenson) jelkép volt az 50-es és a 60-as években, a nőiesség, a sikeresség és a női érvényesülés szimbóluma. Filmjei sorra robbantották a filmkasszákat (legjobban a Van, aki forrón szereti 1959-ben) és a világ boldognak látta. A nők irigyelték, a férfiak bálványozták. Ugyanakkor maga a színésznő, Marilyn Monroe egyáltalán nem volt boldog: egy viszontagságos gyermekkort követően mindhárom házasságra zátonyra futott, elvetélt, és 35 éves korára teljesen kiégett. Halála ma sem tisztázott, de a színésznő nagyon korán, alig 36 évesen hunyt el, 1962-ben. Életéről Andrew Dominik egy felháborítóan ízléstelen és egyoldalú filmet készített Ana de Armas főszereplésével. A filmet áthatja Marilyn Monroe minden kudarcának érzékletes bemutatása, miközben sikereiről az égvilágon semmit nem mutat meg a script. Szó sem esik arról, hogy kollégái szerették, hogy férjei eleinte imádták, hogy filmjei sikerének örülni tudott. Kapcsolata Kennedyvel ma sem egyértelmű, de ez a film egyszerű prostituálttá degradálja ebben is a művésznőt. A Szöszi egy méltánytalan film, amiből az égvilágon semmi valós nem tudható meg a XX. század egyik leghíresebb színésznőjéről. Értékelés: 5-10%.

Ennek a katyvasznak a hitelessége finoman szólva is megkérdőjelezhető, Armasnak meg csinos a pofija, de kisugárzása nincs egy lapon Monroe-val. Csalódás, mert az előzetes ennél többet ígért.

Jobbat vártam. Ez a rendezés túlságosan művészi lett, nekem így nem jött be. Néha túlzásnak éreztem a dolgoka. A színésznő játéka tetszett, jól hozta Monroe-t.

Nagyon nyomasztó film, ettől függetlenül jó. Jó, elsősorban Ana de Armas miatt, aki elképesztően szuggesztív és nagyon jól átadja a problémákat, amelyeken Marilyn Monroe átmehetett. Habár minden életrajzi film valamennyire fikció, és nagyon ritka az,... Több amikor 100%-ban követik a tényleges életutat, azt tudjuk, hogy Monroe élete valóban tartalmazta azokat a fontosabb történeteket, amelyek a filmben szerepeltek. Még ha az érzései, a félelmei, a szellemei nem is derülnek már ki soha. Volt egy nagyon érdekes pillanata a filmnek, amikor az egyszerű nénik elmondták, hogy mindenki levágná a karját, hogy néhány percre MM lehessen, ő pedig helyeselt, miközben elgondolkozott. Talán ennek a kettősségnek a feldolgozatlansága okozta azt, hogy ilyen korán elment. Mindenesetre a hollywoodi gyereksztárok rendszeres korai halálából (Brad Renfro, River Phoenix, Jonathan Brandis, Corey Haim) okulva egy pszichológust kellene alkalmazni a gyereksztárok / fiatal sztárok mellé. 7/10

Mivel történelemtanárként kifejezetten érdekel a Kennedy-korszak és sokat is olvastam JFK életéről, illetve Marilyn Monroe sikereiről, kudarcairól (sőt kettejük sajátosan alakuló titkos viszonyáról is) nagy várakozásokkal kezdtem neki Andrew Dominik ... Teljes kritika

Megértettem a rendező koncepcióját, csak nem tetszett.

Ezzel a filmmel mintha be szerették volna mocskolni Marylin életútját. Amit lehetett, mindent elrontottak. A képi világot, a történetmesélést, a rendezést. Armas jó is lehetett volna, ha sokkal jobb rendezőt kap a film.

Ana de Armas kubai akcentusa tönkreteszi az egészet. Hollywood egyik legnagyobb inkonjáról szól a film, igazán lehetett volna jobb a szereposztás. Ezen kívül Joe DiMaggio és Arthur Miller személyeinek lekicsinylése sem segített, holott rengeteget letettek az asztalra.

Ana de Armas alakítása remek volt szerintem és valljuk be, nagyon hasonlít Monroe-ra. Viszont a rendezés és a forgatókönyv gyengére sikeredett, semmilyen formában nem támogatta a színésznő munkáját.

Ez történik akkor, ha valakiről olyanok készítenek filmet, akik gyűlölik Őt. Ízléstelen, karakterromboló, kitalációkkal, pletykákkal, fantáziákkal dúsított, pontosan olyan, mintha összeültek volna a "kritikusai", és jót nevetve megírták volna ezt a forgatókönyvet. Bizonyára nagyon fájhat Andrew Dominiknak, hogy akkora legenda Monroe, hogy mai napig nyomába sem érhetett senki, hát kreált egy olyan filmet, amivel bemocskolhatja az emlékét.

Nagy csalódás volt, minden szempontból. Kár érte...