Játsszunk gyikosost! (2022)

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Klisékkel tűzdelt, szokványos vérgőzös tini thriller, horrornak semmiképpen nem nevezném. Mondhatni, nincs különösen sok ebben az alkotásban. Talán ami dob rajta, az a film végi csavar. Ami egyben üzenet is, persze, ahogy haladunk előre a történetben, úgy próbálja kicsit oktatni, tükröt tartani a könnyelmű fiatalság elé. Az LMBTQ vonal kötelezően jelen van. Szépen bemutatja az egymás közti felületes kapcsolatokat. Legjobb barátok vagyunk, mégis rengeteg hazugság, kimondatlan vélemény, képmutató barátságok jellemzik a szereplőket. Gátlástalanul árulják el, alázzák meg, csalják meg egymást. Miközben élik a gondtalan életüket, jómódban. Sajnos jó pár döntés, reakció logikátlan, és megkérdőjelezhető. Ettől függetlenül kíváncsian várjuk, ki lehet a háttérben, ki a gyilkos? A vihar, a sötét szépen megteremti az atmoszférát. Kár, hogy nem élnek a lehetőségekkel, amit ez a helyzet nyújtana. Nem igazán sikerül feszültséget, félelmet felépíteni a nézőben. Egy aprócska borzongást sem tudtak kiváltani belőlem. Komoly színészi teljesítményről nem beszélhetünk, talán Maria Bakalova említésre méltó. Jól adja a kicsit fura, a társaságból kilógó lány szerepét. Ami kihúzza az egészet a sárból, az a végén található megoldás. Egy apró dolog milyen lavinát képes elindítani, ha kellően buták, és felületesek vagyunk. Egynek elmegy, aztán hamar feledésbe merül.

Összességében nem egy rossz film, de nálam ez már a felejthető kategóriába esik.

A hangulata nem volt rossz, ennél több jót viszont nem tudok róla elmondani.