Láttunk már hasonlót akár amerikai filmekben, mégis üdítő volt látni, ahogy “visszakerültünk” a ’90-es évekbe. A film eleje számomra kicsit döcögősen indult, de szép lassan magára talált, és egymást követték a vicces helyzetek. Azt mondjuk, kétlem, hogy 3 nap alatt ilyen éles váltás áll be, mint a filmben, de mivel egy romkomról van szó, ezért ezt is elnézzük a készítőknek.
Gyerekkorom meghatározó sorozata, amely kikapcsolt, nevettetett és megszerettette velem a popzenét. Most húsz évvel később is jó visszagondolni a sorozatra és egy-egy mondatára.
Először azt hinné az ember, hogy egy egyszerű gyerekrablásos történetről van szó, majd részről részre egyre bonyolódik a cselekmény, és amiről azt hittük volna, hogy egyszerű, mégsem az. Betekintést nyerhetünk a jómódban élő családok felszínes világába is, valamint abba, hogy egy tragédia mennyire képes felszínre hozni a szőnyeg alá sepert problémákat. Fontosnak tartom megemlíteni az anyák szerepét a sorozatban: ki is jelentik egy ponton, hogy ők a család ragasztója, de még ők sem képesek mindenre figyelni a szerető társuk nélkül. A sorozat az utolsó két részben csavar egy nagyot a történeten, viszont folyamatosan csepegteti a baljós jeleket, mégis a fordulat zseniális. Ajánlom mindenkinek, ... több»
Az első film, amiben láttam Melissa McCarthy-t, és bár nem ő volt a főszereplő, a karaktere és az alakítása már ebben a filmben is zseniális. A film egyébként zseniális. A karakterek és a színésznők párosítása tökéletes.
Nem voltak nagy elvárásaim, bár olvastam róla pozitív dolgokat. Az első órában egy csöpögős romantikus film lehetett volna, de ahogy haladt tovább a történet, minden egyes percével csavart egyet, hogy mi, nézők, csak tátott szájjal maradjunk. Így visszagondolva már a film elejétől csepegteti a morzsákat a csavarig, amelyre nem is gondoltam volna. Mivel könyvadaptáció, ezért az írónőnek jár a taps a fordulatokért, de Paul Feig és a színészek is remekelnek a szerepükben.
61 Beléd estem (2026)