
Vélemények (22)
Az első részhez nem írtam értékelést, remek történet volt, az előttem kommentelők jól összefoglalták a lényegét. A második rész – Trimagasi újbóli feltűnése miatt – az első rész előzményének tekinthető. A Platform az emberi társadalom némileg egyszerűsített modelljét szimbolizálja. Az első rész felfogható egyfajta kapitalista gödörnek, ahol a felsőbb szinten lévő annyit eszik, amennyit csak bír, és nem törődik vele, hogy jut-e az alatta lévőnek. A második rész a kommunista rendszer modellje lehet, ahol mindenki ételhez jut. De a szabályokat mindenkinek be kell tartani, tilos másképp gondolkodni, mert a büntetés halál. Hogy melyik gödör a jobb? Döntse el mindenki!
A látvány és a történet jó lenne, de kérem szépen, mi ez a vége ? Sorozatoknál szoktak ilyet csinálni, de azoknál a következő rész elején jön az elmagyarázás. De egy filmben ilyet csinálni? Ez kész büntetés a nézőnek... Viszont maga a zene és a film ... Több
Az első rész után be kellett volna fejezni. A második számomra már nagyon gyenge és unalmas.
Nem igazán lett az egészből több, mint az első részben, így kissé unalmas lett a végére és vontatottnak éreztem. Mindezek mellett azért nem egy rossz film és érdemes megnézni, már csak a tematika miatt is.
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Rosszabb, mint az első rész. Azt kellett volna rendesen befejezni, de csinálnak egy előzményt, aminek a végén átugranak az első rész végére, de megint nem sikerült befejezni... Plusz az előzmény rész még több kérdést felvet az első rész után... Az antigravitációs rész arra utal, hogy az űrben vannak, de az első részben láthattuk a konyhát, ahol az ételt készítik. Akkor aki a konyhában dolgozik, annak is olyan lehet, mintha börtönben lenne. Pedig akik lent vannak, azoknak nagy része magától ment oda, és erre az első rész főszereplője is ráerősített. Vagy mit keresnek ott a gyerekek? Miért nem gyűltek össze 50 szintenként az emberek? Könnyebben tudták volna kontrollálni az étel beosztását stb... stb... Nem tudom, hogy ha csinálnak egy harmadik részt, azt meg akarnám-e nézni. Talán, ha nem marad más. Talán.