Alig tudom szavakba önteni a hatását, mert olyan fantasztikus atmoszférát teremtett, amiből még a megnézése után órákkal sem tudtam szabadulni. Érdemes megnézni, ha az ember bírja az álnok, illedelmes félmosolyok mögé bújt tömény igazságok befogadását. Csodás, sötét történet a közösségről és a valóságról, ami sosem fekete-fehér, és az igazságról, ami mindig szubjektív.
Skandináv film, ezt le se tagadhatná. Adott a sötét, szomorkás hangulat, az elcseszett közeg és egy bukott főhős. Kellett egy kis idő neki, de az expozíció után kifejezetten érdekes történetet kaptam, nem egy fordulattal. Jakob Cedergenben eddig még nem csalódtam, ezt a szerepet is remekül hozta.
Furcsasága és szokatlansága okán biztos, hogy ez a film nem való mindenkinek, de aki szereti mozgóképes csemegéket, az új és izgalmas hangokat, akkor az mindenképpen nézze meg.
Amikor a dánok pszichológiai thrillert rendeznek, akkor általában sikerül újraértelmezniük a zavaróan furcsa, illetőleg ijesztő dolgok fogalmát, és ez a film is egy kiemelkedően jó példa erre.