A rendszerváltás előtt gyakori jelenség volt, hogy a szocialista blokk országainak különböző nemzetiségü állampolgárai összeházasodtak és egymás országába költöztek. Nem volt ez máshogy Kubával sem, ahova rengeteg magyar vándorolt ki annak idején. Míg a rendszerváltásig több, mint ezer magyar élt… Több
A rendszerváltás előtt gyakori jelenség volt, hogy a szocialista blokk országainak különböző nemzetiségü állampolgárai összeházasodtak és egymás országába költöztek. Nem volt ez máshogy Kubával sem, ahova rengeteg magyar vándorolt ki annak idején. Míg a rendszerváltásig több, mint ezer magyar élt kint, mára már csak nyolc-tizen lehetnek azok, akik még 1989 előtt költöztek a szigetre. Az ő életükből teljesen kimaradt a rendszerváltás, egészen mostanáig, mikor Kubában is megindultak azok a folyamatok, amelyek jellemzőek voltak hazánkra közvetlen '89 előtt. Időutazásnak tünhet majd a kubai jelen, de az ország épp a „maszekolás” fénykorát éli.
Filmünk három magyar nő történetén keresztül néz rá az éppen nagy változásokon keresztülmenő Kubára. Ugyan soha nem volt könnyü az élet a szigetországban, a keleti blokk bukása óta még annál is nehezebb. 2012 óta nyitás és gazdasági reformok jellemzik az országot. Filmünk a magyar diaszpora szemével nézi végig a ma Kubában zajló folyamatokat. Mivel a forradalom 56 éve alatt először van nyitás a magánszektor felé, a néző újraélhető a magyar '90-es évek hangulatát, amikor első ízben találkoztunk a kapitalizmussal. Höseink egyben kapuk a saját múltunk és Kuba felé is.
Magyarországon 40 évig tartott a szocializmus. Kubában idén lesz 56 éves a forradalom. Irén, Ágnes és Zsuzsa mégis majdnem 70 éve él kommunista politikai berendezkedesü országban. (filmhét)
(
hp)
