A nevem bosszú

Engem ez a film lenyűgözött. A maga szikár stílusával, egyszerűségével és giccstől mentes vonalvezetésével elvarázsolt. Nincs benne semmi különleges. Nincs benne semmi újdonság. Olyan, mint egy Bosszú 7, ahol az első 6 rész is jól sikerült és most a ... Teljes kritika

A film egy igazi „in medias res” bosszú-akcióthriller, ahol előzményinfók nélkül felpörög az eseménysor, és kezdetét veszi egy meglehetősen kiszámítható, karcsú és gyors történet – amiből elég szokatlanul kilóg egy szereplő, egy nyavalyás fruska, aki nem hajlandó illeszkedni a thriller megszokott formai világába. Sok a logikai hiba, több helyen idegesítően lyukas a történet, ám a tempó nagyjából rendben van, a jelenetek izgalmasak, a veszélyhelyzetek jól adagoltak és valódiak. Színészi alakítás rendben – az olaszoknál ez már megszokottnak mondható. Fura adalék egy bosszú-akció filmben, hogy a dél-tiroli hegyek látványa megejtően szépséges. Végezetül A nevem bosszú egy tisztességes munka, kellemes másfél órás kikapcsolódás, mérsékelt izgalommal.

Nem egy rossz bosszúsztori, egy kis Leonos csavarral, de elég sablonos. Egyszernézősnek elmegy, teljesen oké.

Mindig csodálkozom, hogy van producer, aki egy ezerszer feldolgozott, amúgy sem túl fantáziadús forgatókönyvre (megölik az asszonyt, bosszút állok) pénzt ad. Azt leszámítva, hogy Schwarzenegger Kommandója 1985-ből ezerszer jobb, de még Seagal 1990-es Ölve vagy halva című filmje is kenterbe veri, egészen tűrhető iparos munka az olaszoktól.