Őrült boldogság

Két nagyszerű színésznő remek alakítása, és lebilincselő történet jellemzi ezt az olasz filmet. Kerülve az igazságot klinikának, finomabban a Biondi villának nevezik a valójában pszichiátriai intézetet, ahol már régebbi lakó Beatrice a kóros hazudozó... Több. Egy semmirekellő szélhámosba szeretett bele, aki anyagilag és szellemileg is a vesztét okozta. Új lakóként (ápoltként) Beatricét, a volt bártáncosnőt hozzák be. Ő mély depressziójában kisgyermekével együtt kísérelt meg öngyilkosságot. A két nő kihasználva az alkalmat megszökik és road movie-ba illő kalandokon megy keresztül. Megrendítő és mulatságos jelenetek követik egymást, A film 120 perce hol együttérzésre, hol nevetésre készteti a nézőt.

Ez film nagyon megrázó, és egyben fantasztikus élmény volt. A filmben többször is előfordult, hogy azzal vádolják a két főszereplőt, hogy őrültek, és erre mindig egy fantasztikus válasz érkezik, miszerint egyes vélemények szerint valóban azok. Ahogya... Többn fokozatosan megismerjük a két szereplőt, főleg Donatella esetében vagyunk kénytelenek mérlegelni, hogy vajon tényleg egy őrült emberről van szó, vagy csak egy sérült személyről, aki nem kapott megfelelő segítséget. A történet nagyon átgondolt, kitűnően dolgozik a helyszínekkel és a színekkel. Kontrasztokon keresztül mutat be két végletet. A tényleg segíteni akaró embereket, és azokat, akik jobban örülnének, ha a sérült emberek egyszerűen eltűnnének, vagy végeznének magukkal. A helyszíneken is ezeket a szélsőséges eseteket figyelhetjük meg. Az egyik legvarázslatosabb eleme a filmnek az, hogy úgy tud kemény tényekkel, szomorú eseményekkel szembesíteni bennünket, hogy közben nem érezzük azt hogy ránk akarná erőszakolni a saját igazságát. A két főszereplő fantasztikusat alkotott, le a kalappal előttük! Remélem még sok hasonló gyöngyszem kerül ki a rendező kezei közül, és hogy még sok filmben láthatjuk a két főszereplőt, Valeria Bruni Tedeschit és Micaela Ramazzottit.

Korunk lelki nyavalyái sajnos elég kemény dió, nem lehetett könnyű ebből emészthető és nem túl sarkított filmet csinálni. Nekem nagyon tetszett ez az egész, a színészek jól kitalált karaktereket elevenítettek meg nagyszerű tehetséggel.

Nagyon jó film volt. Egyszerűen imádtam a két főszereplőt. A történet átgondolt, és valójában nagyon meglepő. A rendezőnek jó érzéke van ahhoz, hogy érzelmeket, és nehéz sorsokat ábrázoljon. A film hangulata nagyon egyedi.