Add a lóvét, öreganyám!

Fekete komédia, melynek középpontjában két fiatal lúzer (Will Friedle és Chris Owen) áll, akik mindent megtesznek a gyors meggazdagodásért, egészen odáig, hogy feleségül vesznek két idős testvérpárt, remélve, hogy azok halála után jelentős örökséghez... Több jutnak. A film stílusa harsány, abszurd és szándékosan eltúlzott, hangulata szatirikus, néha már szürreális, de sajnos sokszor inkább olcsó és alpári, mint igazán maró vagy ötletes. A cselekmény egyszerű, de a karakterek túljátszott, kissé túldimenzionált figurák: az ifjú páros ügyefogyottsága és a vénkisasszonyok fondorlatos, életunt jelleme adja a humor forrását. A színészi játék közepes, Friedle és Owen próbálnak mindent kihozni a parodisztikus szerepeikből, de az öregasszonyokat alakító Louise Lasser és Renée Taylor jóval hitelesebbek és emlékezetesebbek. A forgatókönyv csavarjai kiszámíthatóak, a rendezés túlnyomórészt klisés, kevés újító ötlettel. Objektíven a film a klasszikus „rossz vígjáték” kategóriába esik, szinte minden jelentősebb kritikusi oldal lepontozta, szubjektíven azonban az abszurd humor és a harsány, időnként kínos jelenetek azoknak szerezhetnek örömöt, akik kifejezetten a National Lampoon-érás alpári komédiákat kedvelik. A célközönség így a 18-35 év közötti nézők, akik szeretnek agyatlan, „trash” vígjátékokon szórakozni.