Lopott idő

Az Idő! Tunulságos és assziciatív "menekülős" sci-fi film melyben úgy fogalmazódik meg az ÉLET, az mindenkinek a saját idejével egyenlő. Dolgoznak az emberek hogy legyen "idejük". De csak annak tartogat igazán izgamlas életet, aki napról napra küzd a... Több "megélhetéséért". Vannak a gazdagok akiknek annyi idejük felhalmozódik, hogy örökre fognak élhetnek, de soha nem lesz olyan tartalmas életük mint, akik napról napra élik. A kimértség és a kényelem megfoszt az élet igazi ízétől...A film elég vontatott, közhelyesen unalmas hangvételű tud lenni, az alapötlet jó lenne, de a kivitelezés és a szinészek hagynak maguk után kivetnivalót. Egyszer mindenképp érdemes elpazarolni rá az időt :) :)

Andrew Niccol elgondolkodtató filmet készített 2011-ben, amikor megrendezte a Lopott időt. Az alaptörténet mintha napjaink rohanó világának szürreális leképeződése lenne: azért dolgozunk, hogy élni tudjunk, ergo a pénz tényleg idő. Ebben a történetben szó szerint. Minden polgár esetében 25 évesen elindul egy belső óra, mely csak akkor tartható szinten, ha valaki folyamatosan pénzt keres (dolgozik vagy megvásárolja). A külvárosokban napról napra élnek az emberek, és ha nem tudnak dolgozni, könnyen elfogyhat idejük, ami azonnali halálhoz vezethet. Velük szemben a gazdagok sok életre elég időt birtokolnak. Szó szerint értendő, hogy időmilliomosok. A film főhőse Will Salas (Justin Timberlake) egy nap határtalan szerencsével rengeteg időhöz jut, de úgy dönt, hogy ahelyett, hogy feléli, inkább belülről bontja meg a rendszert. Társa ebben a küzdelemben a csinos Sylvia (Amanda Seyfried), aki bár a felső kaszt tagja, mégis Willt segíti. Rengeteg az izgalmas jelenet, és az utolsó pillanatig nem tudhatjuk, hogyan zárul az egész.

Újszerű ötlet volt, jó volt a kivitelezés is. JT is egyre jobb szerepekben tűnik fel a zenei karrierje mellet. A történet nagyon izgalmas volt és a legvégét is eltalálták.

Jó film volt ez, nekem tetszett. Érdekes volt a története picit elgondolkodtató.

A napokban néztem újra (legalább harmadszor) a Lopott időt, mely az egyik legjobb disztópikus film, amit valaha készítettek. Egy olyan jövőt fest le, amelyben minden embernél 25 évesen beindul egy belső visszaszámláló biológiai óra, mely ha lejár, azonnal meghal az illető. A folytonos visszaszámolást úgy lehet lassítani, ha dolgozunk, azaz pénzt, illetve időt keresünk. A lakosság olyan kerületekben él, amelyek a meglévő életidő alapján létesülnek: vannak nyomornegyedek, ahol az embereknek mindig csak órái vagy percei vannak, és luxuskerületek, ahol a a többség évszázadokkal rendelkezik. Egy nap a sztori központi karaktere, Will (Justin Timberlake), aki a nyomornegyedek egyikében él, egy teljes évszázadhoz jut. Ám nem élvezheti, mert rögtön nyomába ered egy időrendőr (az Oppenheimerből megismert Cillian Murphy). Viszont mellészegődik a gyönyörű és gazdag családból származó Sylvia (Amanda Seyfried). Menekülésük egy ponton ellentámadásba megy át, elhatározzák, hogy szétzilálják az igazságtalan rendszert. A film fordulatos, izgalmas és három nagyszerű alakítással ajándékoz meg bennünket: Timberlake, Seyfried kisasszony és Cillian Murphy révén. 4 csillag minimum.

Az idő pénz - tartja a mondás és tényleg. Izgalmas világot tárt fel a film, amely végig leköti az ember figyelmét. Érdemes megnézni, mert nagyon tanulságos.

Az alaptörténet nagyon érdekes volt. Belegondolva az életünk, az idő, a pénz folyamatosan pörög. Akciódús történet, viszont nem értem, hogy a szerelmi szálat miért kell minden filmbe beleerőltetni. A két főszereplő között annyi szikra volt, mint két kavics között a tengerparton...

Látványos, izgalmas film. Kell ennél több? Nekem nem. A szereposztás is kiemelkedő.

Justin Timberlake remek a filmben, nagyon jól áll neki a szerep. A története és végig izgalmas és pörgős.

Nem hittem volna, hogy ennyire leköti végig a figyelmemet ez a film, de sikerült neki. Pedig nem rajongok túlzottan a sci-fi filmek világáért. Alapvetően a téma, amit feldolgoz, az is ad egy kis újat és érdekességet az egésznek, illetve a szereposztások is jók voltak a véleményem szerint. Pörgött, érdekfeszítő volt és egy percre sem untatott, ami nálam nagy szó. Kár, hogy csak most láttam először!

JT nagyon jól építgeti a zenei és a filmes karrierjét is. A történet nálam betalált. Izgalmas elgondolás egy kegyetlen világról.

Justin Timberlake szerintem inkább maradjon a színpadon és énekeljen. Nem volt annyira rossz, de ebből a sztoriból jobb színészekkel többet is ki lehetett volna hozni. Pedig alapvetően az elképzelés jó és a történet is jó szálakon fut, kellően izgalmas leköti a figyelmet. Csak Justin ne lenne benne

A történet 5 csillagos lenne, de a kivitelezés miatt csak 4. Túl sokat vártam ettől a filmtől, és valahogy érzés szintjén nem hozta azt a katarzist, amire számítottam.

Nagy kedvenc számomra a Lopott idő, mert szinte hibátlan mind a rendezés, mind a script és még pluszban nagyszerű alakításokat is kapunk. Justin Timberlake és Amanda Seyfried is jól játszanak (utóbbi lélegzet-elállítóan szép és dögös végig a filmben, de ezt csak férfitársaimnak emelném ki). Jó a sztori is: adott egy jövőbeni disztópikus világ, melyben mindenki egy belső biológiai órával rendelkezik, mely éppen 25. szülinapján aktivizálódik. Innentől muszáj időben kifejezett jövedelmet szereznie, mert ha nem teszi, lefogy az életideje, és azonnal meghal. Egyesek több évszázadnyi életidőt gyűjtenek össze, így örökké fiatalok maradhatnak, és sosem halnak meg. Mások viszont napról napra élnek, és ha egyszer is kimaradnak a munkából, és nem kapnak életidőt, ténylegesen is meghalhatnak még aznap. Ebben a világban él a külváros nyomorvilágában Will Salas (Justin Timberlake) és a gyönyörű, előkelő Sylvia Weis (Amanda Seyfried). Egyikük szegény, másikuk viszont a leggazdagabbak életét élheti (örökké). Egy nap összefognak, egymásba szeretnek, és harcot kezdenek a rendszer ellen, amikor Will egy véletlen folytán több száz évnyi életidőhöz jut.