Az alkotás elemi erővel hat a nézőre,és szinte letaglózza a fekete-fehér képi világú film.A történet nem új,csak a helyszín,és a szereplők másak.A téma az emberi gonoszság,a mindenképpen élni akarás,és a szenvedély különleges keveréke.Mi lesz a vége?Érdemes megnézni.
Japán filmekből korlátolt mennyiséget láttam de ez egy átlagos kategóriát megkaphat tőlem. Én ezt a fajta történetet és cselekményt tökre máshogy tudtam volna befejezni. Sőt az egészet máshogy elképzelni is. De szerencsére rémesen nem lett rossz.
Igazából nem sok japán filmet láttam, de ez a szívem csücskévé vált. A magyarországi bemutatásakor csak 18 éven felülieknek besorolást kapott, mai szemmel érthetetlenül, mert sok helyen félelmetes ugyan, viszont egyáltalában nem erotikus. Ami megdöbb... Több
A film szerepel Steven Jay àltal szerkesztett, 101 horrorfilm film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz című filmkritika gyűjteményben.
A brit cenzúra nem engedélyezte, hogy bemutassák 1965-ben a filmet. 3 évvel később saját döntésüket felülbírálva úgy határoztak, hogy pár apróbb vágási munkálat után X besorolással vetíthetik azt, azaz szigorúan csal felnőttek tekinthetik meg.
Sato Kei (Hachi megformálója) 40 perces amatőrfilmet készített a forgatási munkálatokról.
Yoshimura Jitsuko, aki a fiatal asszonyt alakítja, kérte a rendezőt, hogy a filmből vegyék ki azt a jelenetet, mikor anyaszült meztelenül szalad a nádasban éjjel. Végül mégis engedélyezte a képsorokat, miután Kék Szalag-díjat nyert.
William Friedkin Az ördögűző (1973) című filmjében megjelenő álarcot az Onibaba maszkjáról mintázták.
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
