A film összbevétele 60 328 558 dollár volt (imdb.com).
A filmet Robert Scaife, Anne Ramsey és Roger M. Rothstein emlékének ajánlották.
Richard Donner a Halálos fegyver (1987) és a Halálos fegyver 2. (1989) között forgatta ezt a filmet.
A karaktert, Calvin Cooley-t az elnökről, Calvin Coolidge-ről mintázták, aki híres volt arról, hogy keveset beszélt.
Az egyik különleges vendégszerep a színészlegenda, John Housemanné volt, aki sajnos kevesebb, mint egy hónappal a film bemutatása előtt elhunyt.
Amikor Frank (Bill Murray) leönti vízzel a pincért, mert úgy látja, hogy az lángol, azt mondja" Bocs, azt hittem magáról, hogy ön Richard Pryor." Ez egy utalás a komédiás életéből arra az esetre, hogy amikor be volt lőve és azt hallucinálta, hogy meggyulladt, ezért kirohant egy forgalmas utcára Los Angelesben.
Bill Murray és a rendező, Richard Donner nem nagyon élvezték a közös munkát, ami egy csomó feszültséget eredményezett a forgatáson. Amikor Roger Ebert filmkritikus megkérdezte, Murray-t, hogy volt-e valami nézeteltérés közöttük, arra Murray azt válaszolta: "Oh csak egy pár. Gyakorlatilag a nap minden percében. Ez egy igazán jó film lehetett volna. A forgatókönyv annyira jó volt. Talán csak egyetlen egy felvétel maradt a végső verzióban, ami az enyém. Olyan kapkodva forgattuk a filmet, mintha legalábbis élő közvetítés lett volna. Folyamatosan csak azt mondogatta nekem, hogy hangosabban, hangosabban és még hangosabban. Szerintem nagyot hallott."
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
