Ollókezű Edward (1990)

Az Ollókezű Edward egy szép, érzelmes és ízig-vérig Tim Burtont idéző történet. A rendező nagyon szeret "fura" alakokról és meg nem értett zsenikről mesélni, s a Depp-Burton páros első közös munkája is egy mese, s nemcsak attól, hogy a film egy esti mese felidézésével indul.
Johnny Depp egy nagyon jó színész, efelől nincs kétség, ám nagyon sok olyan karaktert elevenített meg, ahol eltúlzott gesztusokra, s nagyon különleges arcjátékra volt szükség. Ez nincs másképp az Ollókezű Edward esetében sem, de mégis az egész más. Itt szinte csak és kizárólag a mimikára támaszkodhatott, de milyen mesteri szinten! Ekkora érzelmi skála ritkán idéződik meg a filmvásznon, az egyszer biztos, s így képes együttérzést kiváltani a nézőből!
Azonban a film nemcsak egy érzelmes (de nem giccses) mese, hanem egy nagyon jó kritikát is megfogalmaz az amerikai kertvárosi lét felszínességével kapcsolatban: először mindenki fél Edwardtól, aztán megkedvelik, sőt, "sztár" lesz, majd az első hibájánál megbélyegzik, s újból kitaszítanák. De azért jó volt az ollókezeit kertszobrászatra, hajvágásra és kutyakozmetikára felhasználni. E felszínesség mellett pedig sok apró kis ütköztetés van a filmben (pl.: a kertváros egyen házai mögött magasodik egy régi, gótikus kastély, vagy: Edwardot a család egy vízágyas szobában akarja elszállásolni), amelyeket akár finom iróniaként is értelmezhetünk. Közben pedig kiemelendő az is, hogy az emberi kéz a szeretet kifejezőjeként is interpretálható (ölelni lehet vele például), s itt egy ember, aki bár szeretne szeretetet adni és kapni, mégsem képes rá, mert megsebesítheti a másik félt, s saját magát is.
Depp játéka mellett kiemelhető még Winona Ryder és Dianne Wiest is, ám én Vincent Price-ra hívnám fel a figyelmet, akinek ez volt az utolsó filmszerepe, s bár ekkor már öreg és beteg volt, nem lehetett vele olyan sok jelenetet felvenni, de utoljára egy nagyon szerethető figura megformálójaként láthattuk.
Az Ollókezű Edward a maga jogán érdemelte ki kult státusát, mind Tim Burton, mint Johnny Depp munkásságának egy igen jó darabja.

Gyerekkoromban nagyon szerettem ezt a filmet, egy felejthetetlen történet. Johnny Depp munkásságának első gyöngyszeme. Az abszurd humor sajátosságaival fűszerezett fantasztikus film.

Ha nem mondják is a látványból és Johnny Deppből lehet tudni, hogy egy Tim Burton alkotást nézünk. Látványos és egyedi története volt, tetszett.

Felejthetetlen történet, felejthetetlen alakítással. Így lehet a legjobban összefoglalni ezt az alkotást. Nagyon jó alapötletből kiindulva ismerhetünk meg egy tragikomikus karaktert, akinek az élete megannyi megpróbáltatáson keresztül jut el egy boldognak tűnő befejezéshez.

Elég furcsa egy alkotás, már az elejétől kezdve magával ragadott, olyan mintha megfilmesítettek volna egy képregényt. A karakterek teljesen olyanok, mintha egy meséből léptek volna ki. Nagyon jó mondanivalója van a filmnek, olykor kicsit túl realisztikusan ábrázolt, de még belefért. A színészek nagyon jól alakítják karakterüket. Komoly és kiváló alkotás.