A csendes bérgyilkos

Michael Keaton első rendezése ugyanazt hozta számomra amit a szereplései, vagyis nézhető ugyan, de nem a kedvencem. A leírás alapján nem számítottam egy pörgős történetre, de amit láttam, az zömében unalmas, művészinek szánt, de annak minden kellékét... Több nélkülöző film. A skót Kelly Macdonald szereplését sokkal többre tartottam, mint Keaton játékát, az életunt, öngyilkosságra készülő bérgyilkos alakítása túlságosan klisés volt. Régi megfigyelésem, hogy öt amerikai film közül minimum egy karácsony környékén játszódik, a rendezők előszeretettel választják ezt az időszakot, mivel remekül mutatnak a kis színes fények és a különböző ünnepi dekorációk. Az ilyen filmek közül ez a nagyon könnyen felejthetők közé tartozik. Van kivétel a mondás igazsága alól, de ebben az esetben teljes mértékben helytálló, hogy: „suszter maradj a kaptafánál!

Szép, igazi drámai film, ami néhol melankólikus, de magával ragadó, érzelmekre ható és elgondolkodtató is. M. Keatonnek rendkívül testre szabott a szerep, összeillő párt alkotnak a színésznővel.