Időugrás

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Az Időugrás egy igazán könnyed vasárnap esti film, amit jólesik bekuckózva megnézni. A történet középpontjában három testvér áll, akik mindent megtesznek azért, hogy megakadályozzák szüleik válását. A film elején a család készülődik a napra, és a szülők, Greg Kinnear (apa) és Isla Fisher (anya), bejelentik, hogy este közös vacsorára várják a gyerekeket, mert fontos hírt szeretnének közölni. Ez persze előrevetíti a feszültséget, de mielőtt sor kerülne a nagy beszélgetésre, a családhoz megérkezik a nagyapa hagyatéka, ami nem más, mint egy régi, hatalmas állóóra. Az óra elsőre használhatatlannak tűnik, de a legkisebb fiú (Easton Rocket Sweda alakításában), aki autista, nem beszél, de rendkívül okos, felfedezi, hogy megjavítva az órával vissza lehet utazni az időben. Először egyedül próbálkozik a múlt átírásával, hogy megakadályozza a szülei válását, de hamarosan bevonja testvéreit is: a talpraesett nővért, akit Shay Rudolph alakít, és a bátyját, akit Mason Shea Joyce játszik. Így indul hármójuk „időutazós projektje”, ami egyszerre vicces, megható és szívmelengető. A filmben feltűnik még Ryan Guzman is, aki mellékszereplőként színt visz a történetbe.

Nem hibátlan, viszont megható. Én nagyra értékelem azt a filmet, amelyet képes vagyok végignézni. Ez olyan.

Szóval kapunk 2024-ben egy filmet, ami az eddigi időugrálós meg szülőszétválós, gyerek(ek) megakadályozni akarós filmekből táplálkozik. Semmilyen újat nem ad egy Reszkessetek betörőkhöz képest sem. Greg Kinnear főszerepe a minőséget predesztinálja. Nem számítottam eleve nagy filmre, de alulmúlta a várakozásomat. Csöpögős, mázas, nyáltengeres sablonfilm. Aki emlékszik a 90-es években a Walt Disney bemutatja "matinéműsorra" vasárnaponként... No ez a film oda jó lett volna. Annyi jó benne, hogy korhatár nélkül nézhető. Egy kisgyereknek talán tetszhet, neki még újdonság lehet a téma és a klisék.