Feszült helyzet

Elkeserítő, ha belegondolunk, hogy tényleg 15 percen múlhat milliók sorsa, ha egyszer valamelyik diktátor (Putyin, Kim, Hszi) megnyomja azt a bizonyos piros gombot. A Feszült helyzet című film ebből a szempontból jól megcsinált alkotás, mert bemutatja, hogy mi történne akkor, ha ez a szituáció tényleg egyszer bekövetkezne. Egyetlen ballisztikus atomrakéta Ázsiából fellőve Chicago városára, és azonnal 9 millió ember sorsa függ az amerikaiak elhárítórendszerén. Ha pedig nem sikeres az ellenrakéta, ahogyan a filmben, akkor marad az imádkozás. Az Oscar-díjas Kathryn Bigelow rendezése több szemszögből és több csapat munkáját bemutatva tárja elénk az említett 15 percet az észlelés és a becsapódás között. Az amerikai elnököt Idris Elba alakítja, az első észlelést rögzítő katonanőt pedig Rebecca Ferguson. Fontos szerephez jut még a Netflixről ismert Gabriel Basso, aki a biztonsági vezetőt alakítja, aki egyedül ismételgeti, hogy nem szabad elhamarkodni a válaszcsapást. A film zárása ügyesen nyitva hagyja, hogy végülis hogyan dönt az elnök: visszalő és kirobbantja a harmadik világháborút, vagy nem. Nekem tetszett, és meg is döbbentett a film. Értékelésem: 80%

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Kathryn Bigelow (A bombák földjén, Zero Dark Thirty - A Bin Laden hajsza) sokkolóan kijózanító filmet készített a Netflix számára egy atomháborús válságról, melyet mindenkinek látnia kell. Főleg napjainkban, amikor a világháborús fenyegetettség sajno... Teljes kritika

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Kiváló filmet nézhetünk a Netflixen Feszült helyzet címmel. Eredeti címe: A House of Dynamite - egy dinamittal teli házra utal. A készítők szándéka, hogy felhívják a figyelmet, miszerint az USA kockázatos fegyverarzenált tart fenn, ami bármikor vissz... Teljes kritika

Mi történik egy atomtámadás esetén? A „Feszült helyzet” rémisztően időszerű és intő történet, egy kibontakozó rémálom, egy apokalipszis anatómiája, amely megrázó részletességgel csontig belénk hatolva ábrázolja egy nukleáris támadás fenyegetettségét. Az intenzív dráma lényegében egy kevesebb mint 20 perces idősíkon belül játszódik, ahol ugyanazokat az eseményeket változó nézőpontokból láthatjuk egyre bővülő szereplőgárdával és egyre jobban egymásba kapcsolódó fogaskerekek összességében. A helyszín egy fiktív Amerika, ám a globálisan nukleáris készlettel rendelkező országok hatalmon lévő őrültjei miatt jogosan rettegésben és szorongásban éljük meg ezt a megtöbbszörözött 20 percet. A feszülten szórakoztató és undorítóan lehetséges jövőképet bemutató rakéta-thriller egyfajta krimielemzést is csempész a képernyőre a szokatlan szerkezeti felépítésével. Amíg az első 20 perc nagyjából remekül marcangolja az idegeket, addig a finálé egyesek számára megosztó és nem kielégítő lesz. A nukleáris óra ketyeg, majd, amikor az idő elfogy, a filmszalag is kifut a vetítőből és már csak a fejedben hagyja a befejezést ... (Oscar-szakértők már most kezdik sejteni, hogy Bigelow filmje szobrocskát is kaphat...)

A téma olyasmi, amire nem szívesen gondolunk, mégis sajnos a fejünk felett lebeg. Bár meggyőződésem, hogy a háború hagyományos fegyverekkel fog elkezdődni kelet és nyugat között (amikor Oroszország megtámadja majd az európai NATO-t nem is olyan sok i... Teljes kritika

Végre egy igazi film a Netflixen, ami úgy film, hogy nem "content", ha értitek, mire gondolok. Nem hibátlan, szerintem lehetne még nyomasztóbb, még nagyobb fejetlenséggel, súlyosabb drámával, de így is kiemelkedik a platformon nézhető eredeti produkc... Többiók mezőnyéből. És nem zavar a vége, pont ez az, ami miatt lehet és érdemes róla beszélni barátokkal, pároddal, fórumokon, ahol épp jólesik. Mert ott a kérdés a végén, amire magában mindenki válaszolni fog ilyen van olyan módon: te hogyan döntenél?

Megint egy film, amit házastársi nyomásra néztem meg. Pedig amúgy a téma miatt semmi szükség nem volt arra, hogy díjbirkózó termetű feleségem gyönge karomat hátratekerve vezessen a Netflix előfizetése elé, illetve a homlokommal kapcsolgassa a TV távi... Teljes kritika

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

A film egy háború hajnaláról (ami minél tovább tartott, annál unalmasabbá vált), majd lezárásával minden ablakot nyitva hagyott és semmilyen narratív feszültséget sem oldott fel. Rebecca Ferguson csak a film harmadában van jelen, az arca mégis elfogl... Teljes kritika

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Spoiler nélkül nem lehet értékelni! Azt meg kell mondani, hogy mindenképpen egyedi, és érdekes a film abban a tekintetben, hogy egy bizonyos történést mutat be több szemszögből, és nincs vége. Talán ezt akarja a rendező ezzel bemutatni, hogy nem tudh... Többatjuk, hogy a valóságban is egy ilyen támadás hogyan végződne. Itt maga az volt a cél, hogy lássuk, hogy egy ilyen helyzetben milyen gyorsan kell embereknek döntenie, nem feltétlenül helyesen. Persze a Pentagon rögtön kiadott egy nyilatkozatot, hogy a filmnek nincs valóságalapja és a rakétakilövő rakéták jól működnek. Az fura volt számomra, hogy senki sem értesítette a szeretteit, szerintem ez nem valósághű. Ilyen esetben mindenki letojná a parancsot szerintem, hiszen a szeretteinek életbenmaradásárol van szó. És biztosan van jobb protokol, mint az, hogy az elnök találomra mondja meg, hogy hova indítsanak ellentámadást. Nem volt rossz film, de azért egyrészt nem tetszett, hogy egy kb. 20 perces eseményt láthattam háromszor, aminek nem volt befejezése. Pedig néztem volna még. Láthatjuk benne az éjjeli ügynököt is, nem ment messzire a megszokott szerepétől.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

A rendezés jó volt, a sztori is, a szereplők is jól lettek összeválogatva. De ez a nyitva hagyott befejezés nekem rengeteget elvesz a filmből. Nézed a filmet és egyszer csak vége :/

Érdekes rendezői koncepció mentén készült el az Oscar-díjas Katherin Bigelow új filmje, a Feszült helyzet (A House of Dynamite), melyről tudom, hogy nem tesz ki a Mafab dicsérő vagy elismerő véleményeket, én mégis élnék az ellenvélemény jogával (2026... Teljes kritika

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Érdekes, a mindennapokat belengő félelem és az erre jelölt felelősök sosem várt feladatainak meglepetésszerű nyakukba zuhanása tárul elénk egy 3 felvonásos színdarabban, ami ugyanazt a bő 18 percet meséli el, egyre lassabban. Nekem tetszett a vonalvezetés és az egyre lassabban, idegőrlően lepergő 18 perc bemutatása. Szerintem emberi, amikor nagy döntés előtt áll az ember, akkor az idő ólomlábakon jár, úgy érezzük, és ez itt is átjött. A woke itt nem volt annyira idegesítő, de azért Trump megkapta Elbát :-)

Tipikusan az a film, amitől többet vár az ember. Ígéretesen indul: egy családi vacsora, ahol régi sérelmek és titkok kerülnek elő, lassan életveszélyes játszmává változtatva az estét. A rendező ügyesen építi a feszültséget, de a film a második felére... Több elveszíti az irányt. A párbeszédek mesterkéltek, a fordulatok kiszámíthatók, és a finálé sem üt akkorát, mint várnánk. Mindezek ellenére nézhető, a színészi játék korrekt, a hangulat végig feszült marad – csak épp hiányzik belőle az a plusz, amitől igazán emlékezetes lenne. Egy olyan Netflix-darab, amit megnézel, elvagy vele, aztán másnap már alig emlékszel rá.

Nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Az első fél óra még izgalmas volt, de aztán mikor ráeszmél az ember, hogy ugyanazt látja újra és újra, csak más szemszögből, akkor már kezdett ellaposodni. Az meg, hogy ennyire nyitva hagyták a végét, az értékelhetetlenné tette számomra.