Utazás Darjeelingbe

Nagyon érdekes ez a Wes Anderson, kicsit hagymaszerűek a filmjei, érdemes többször nekikfutni, és több réteget lehámozni alkalomról alkalomra. Maga a történet ebben a filmben nem komplex, megkockáztatom, még annyira sem, mint a jövőbeni feláldoz6ók és feláldozhat8k forgatókönyve, viszont annyira ingergazdag a képi világa, hogy mindig valami elvonja a figyelmemet néhány apróságról, amik pedig kellenek a teljes feldolgozáshoz. Lehet, hogy ez csak kevesek problémája, de velem ez van. Ezért fogom harmadszor is megnézni. Na szóval, van ez a három testvér, akik Indiában jönnek össze, mert a Francis névre hallgató tesó így alakította a dolgokat. A testvérek mostanában már nem tartották a kapcsolatot, egészen pontosan az apjuk temetése óta. Csak útközben derül ki, hogy mi a valódi cél, amit Francis csak fokozatosan vall be. Ez a film is olyan, mint általában WA filmjei, hogy annak fog tetszeni, aki nem konkrét cselekménysort vár (pl. hogy egy toronyházat megszállnak a rosszak, de a jó nyomozó drágán adja az életét, vagy reszketnek a betörők stb.), hanem az élethez, kapcsolatokhoz, érzelmekhez köthető, érzések szintjén beépülő tartalmakra fogékony. Szóval csak az nézze, akinek Wes Anderson amúgy bejön.

A hangulata érdekes volt a filmnek és a történet is jó lehetett vona, de egyszerűen untam és már a végét vártam.

Valahogy többet vártam tőle, mind történetben, mind alakításokban. India gyönyörű, de ebben a filmben még ezt az oldalát sem mutatták meg.

Kellemes volt a filmnek a hangulata. Vannak testvéreim és testvérek közötti viszony nagyon jól fel lett vázolva. Minden családban van egy vezéregyéniség aki fel akarja karolni a többi tesót. Aképi világ nagyon tetszett. Viszont a poénok annyira nem ültek benne sajnos. A szituációk jobban ki lehettek volna találva.