Nagyon jooo. Végre egy sorozat, ahol nem kell 3-4 részt végigszenvedni, mire beindul valami.

A széria nem csak, hogy két idősíkon játszódik, de írója előszeretettel játszik az idővel idősíkokon belül is. A jeleneteket nem lineárisan szórja a nézőre, de ez egyáltalán nem zavaró, sőt kifejezetten hozzáad a sorozathoz. Adott egy nem feltétlenül érdekes történet, azonban a tálalás és az ötletek, a helyszínek és a karakterek kifejezetten feldobják. Szépen fényképezték, és látványos helyeken vették fel, a felszín alatt azonban nem volt túl sok izgalom. A hangulat amolyan spanyol-angol hibrid, mintha az angol (fekete)humort oltották volna bele a latin krimik hangulatába, miközben a háttérben dübörög a techno vagy épp a rave. Így első nekifutásra jónak mondanám, bár ha jobban belegondolok, talán nem véletlenül nem kért a folytatásból a megrendelő.

A legnagyobb gondom talán az, hogy egész biztosan nem fogom újranézni ezt. Mivel nincs túl sok rétege, a történet kiváló, de nem érzem azt, hogy további részletekre lehetne majd bukkanni egy esetleges újranéznésnél, amit nagyon sajnálok.

Álex Pina írta a forgatókönyvet, ami egyfajta garanciát jelent a remek sorozatra. Amit eddig láttam belőle, engem meggyőzött, beteg és feszült sorozat, szinte nézeti magát.

A Netflix igazán felkészült a világjárványra, kíváncsi vagyok, mi van még a tarsolyukban. A White Lines-nak helye van a remek sorozataik listáján, izgalmas és pörgős epizódok követik egymást.

Miután 3 részt végigszenvedtem a filmből, amiben nem csupán a szereplők motivációi értelmetlenek, de rosszul is játszanak, kasza. Az hogy a történetnek ilyen formában nincs értelme, még elmenne, ha lenne cselekmény, de nincs. Nem tudtam eldönteni, hogy vígjátékot, szatírát, vagy mit látok, mert sorozatként nézhetetlenül unalmas.

Hát, na, aki szerintem látott már krimit valaha életében, annak nagyon kiszámítható lesz ez a fajta történetvezetés, bár mindenképp ki kell emelni, hogy a White Lines nagyon ütős hangulattal operál, amit viszont kevés sorozatról mondható el. A szériá... több»kban legalábbis ritkábban ügyelnek erre, semmint a történet szövevényességére.